Közeledik az év vége, egyre kevesebb a napsütéses órák száma és talán sokunkban már a nyári szabadság is csak egy szép emlék. Mégis mit tehetünk azért, hogy az év utolsó hónapjaiban is megőrizzük az erőnket?
A december a hűvös idő, a kevesebb napfény, zöldség és gyümölcs miatt is az az időszak, amikor fáradékonyabbak, erőtlenebbek lehetünk. Összegyűjtöttünk néhány tippet melyek segítségével a téli hónapokban is megőrizhetjük erőnlétünket és frissességünket.
1. Étkezzünk változatosan és szezonálisan!
Az, hogy mit fogyasztunk, kiemelt szerepet játszik abban, hogy milyen a fizikai állapotunk. Kerüljük a gyorséttermi ételeket, a feldolgozott élelmiszereket és a tápanyag nélküli rágcsálnivalókat, édességeket. Érdemes odafigyelni a szezonalitásra: ez azt jelenti, hogy a természetesen beérő zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszuk. Ebben az időszakban elérhető a birsalma, a brokkoli, az édesburgonya, a fejes saláta, a kelbimbó, a kelkáposzta, a spenót, a sóska és a lilakáposzta. Ezekből remek rakott ételeket és salátákat készíthetünk, amelyek természetes ásványianyag és vitaminforrást jelentenek. Ne feledkezzünk el a vitaminpótlásról sem. Érdemes olyan készítményt választani, aminek jó a felszívódása, amennyiben tanácstalanok vagyunk, kérjük ki háziorvos, gyógyszerész vagy dietetikus véleményét.
2. Legfinomabb az otthoni!
Lehetőség szerint főzzünk otthon. A saját kézzel készített ételek mindig finomabbak, nem is beszélve arról, hogy így pontosan tudjuk, mi kerül a tányérunkra. Nemcsak az egészségünknek, de a pénztárcánknak is jobb, ha magunk főzünk. Emellett még a környezetet is óvjuk: talán nem is gondolunk bele, de a házhozszállítás során nem csak a levegőt szennyezzük, de a műanyagdoboz, amelybe az ételünket teszik pedig eggyel több felesleges, nehezen lebomló szemetet jelent. Érdemes listát írni és egész hétre előre bevásárolni az élelmiszerüzletben. Találjuk ki előre a heti menüt, írjunk listát és így figyelhetünk a megfelelő tápanyagbevitelre és változatosságra is: így ráadásul kevésbé vásárolunk impulzusszerűen.
3. Hagyjunk fel a káros szokásokat!
A kávé-, az alkohol-, és a cigarettafogyasztás elhagyásával sokat tehetünk szervezetünk egészségéért és erőnlétünk megőrzéséért. A dohányzás hiányos tápanyagellátást idéz elő, azaz ásványi anyagokkal kapcsolatos hiányállapotokat idéz elő. Az ismert egészségügyi kockázatok mellett a dohányfüst mind az állóképességre, mind az izomzatra rossz hatással van.*1 A cigaretta elhagyása után már 3 nappal érezhetjük annak pozitív hatásait: nő az energiaszint és könnyebbé válik a légzés. Egy hónap elteltével pedig csökken a fulladásérzés és elindul a tüdő tisztulásának folyamata.*2
4. Mozogjunk minél többet, lehetőleg a szabadban!
Ma már az orvosok is hangoztatják, hogy a heti rendszerességgel végzett sport jótékony hatással van az egész szervezetre. A szakmai ajánlás szerint heti 150 perc közepes intenzitással végzett kardiomozgásnak és 2x20-30 perc izomfejlesztő mozgásnak van optimális egészségmegőrző hatása. Amennyiben megoldható, keressünk olyan mozgásformát, amely a szabadban végezhető. Ilyen lehet a futás vagy a biciklizés. Az egész családnak remek program lehet a közös hétvégi kirándulás, amely során kellemesen elfáradunk és végig a friss levegőn tartózkodunk. Aki nem bírja vagy akinek nem ajánlott az erősebb fizikai igénybevétel, kezdje rövidebb, majd hosszabb sétákkal!
5. Autó helyett válasszunk alternatív közlekedési eszközt!
Lehet, hogy bele se gondolunk, de városi, modern életvitelünk számos olyan kényelmi megoldást tett lehetővé, amely által lustábbá válunk. Nagyanyáink vidéki életében teljesen természetes volt, hogy naponta akár 5-10 kilométer is gyalogoltak, ma már attól is elrettenünk, ha 10 percnél hosszabb sétát kell tennünk. Azzal is sokat tehetünk mind a saját, mind a környezetünk egészségéért, ha autó helyett minél többször sétálunk, biciklire vagy rollerre pattanunk. Ezzel nemcsak a testünknek teszünk jót, de a környezetnek is. A városok légszennyezettségének egyik elsődleges oka ugyanis a járművek által kibocsátott káros anyagok mennyisége. A hűvösebb idő beköszöntével se rettenjünk el attól, hogy a garázsban hagyjuk az autót. A hideg levegőn végzett mozgás szintén jót tesz a szervezetünknek, erősíti az immunrendszert és legyőzi a fáradékonyságot.
6. Tegyünk közösen a füstmentes városokért!
Városi, elkényelmesedett életmódunk nagyban felelős azért, hogy év végére kimerülünk. A nem megfelelő táplálkozás, a kevés mozgás és a káros szokásaink is tehetnek arról, hogy fizikai testünk nem bírja eléggé az igénybevételt. Amennyiben nem dohányzunk, ne is kezdjük el! Ha már cigarettázunk, minél hamarabb szokjunk le róla! Ha az ismert egészségügyi kockázatok ellenére mégsem hagyunk fel a dohányzással, azzal is sokat tehetünk saját magunk és környezetünk érdekében, ha tájékozódunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A tudomány mai állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés és az égés során felszabaduló füst és kátrány tehető felelőssé a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Fontos azonban tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mivel tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, függőséget okoz. Ezért egészségünk megőrzése érdekében az az egyetlen jó megoldást, ha semmilyen dohány- és nikotintartalmú terméket sem fogyasztunk!
A szeptemberben indult a Füstmentes Városért kampány célja, hogy bemutassa, mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a személyes károsanyag-kibocsátásunkat és ezzel a mindennapi ártalmakat. Már egészen apró, gyakorlati lépésekkel is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a környezetünk, a város, amelyben élünk valóban füstmentes legyen.
Ha szívesen csatlakoznál a kampányhoz, és megtudnád, hogy mennyi a személyes károsanyag-kibocsátásod, látogass el a dobjle100at.hu oldalra és töltsd ki a füstmentes kalkulátort, ahol hasznos tippeket és tanácsokat is találsz egyéni károsanyag-kibocsátásod csökkentésére.
*1 Forrás: http://www.szszbmk.hu/dohanyzas-stop/219-mit-nyerek-ha-nem-dohanyzom
*2 Forrás: http://www.szszbmk.hu/dohanyzas-stop/219-mit-nyerek-ha-nem-dohanyzom
*3 Forrás: American Journal of Hypertension című lap tanulmánya
