Napfény, kellemes meleg, bimbózó fák, virágba boruló természet. A sötét, téli hideg napok után megfáradt szervezetünknek nagy szüksége van erre. Azonban tavasszal nemcsak a napsütéses órák száma növekszik, hanem beindul az allergiaszezon is, számos kellemetlen pillanatot okozva az érintetteknek.
Mi is pontosan a pollenallergia?
Az allergia a szervezet téves immunválasza olyan anyagokra, amelyek egyébként teljesen ártalmatlanok. Tünetei változatosak: tüsszögéstől kezdve orrfolyáson át, szemviszketéssel, sőt, akár asztmás reakciókkal is járhat. A pollenallergiát nem a méhek által szállított virágpor okozza, hanem a fák, füvek, virágos növények finomabb, szabad szemmel nem látható virágporszemcséi. Amennyiben valakinél kialakul egy tüsszögéssel, orrfolyással, orrdugulással járó allergiás nátha, azt mindenképpen kezelni szükséges, hiszen a kezeletlen allergiából allergiás asztma is kialakulhat.
Mitől alakul ki?
Az allergia annyi embert érint, hogy megalapozottan használják rá a „népbetegség” kifejezést. Az orvosok és kutatók még nem tudják pontosan meghatározni a kialakulásának okait, de abban már biztosak, hogy az allergiára való hajlam örökölhető. Felmerül a kérdés, hogy a nagyszüleink, dédszüleink miért nem ismerték ezt a betegséget? Kialakulásának hátterében számos olyan tényező áll, ami a mai, modern, nagyvárosi életünkkel függ össze, és amelyek hajlamosabbá tehetnek minket az allergiára. A szmog, a dohányzás - akár közvetetten, a családban -, a túlzásba vitt higiénia, az antibiotikumok és vegyszerek használata, (amelyek kiölik a természetes baktériumflóránkat), az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány és a fokozott stressz is növelheti annak esélyét, hogy allergiások legyünk.
Mit tehetünk az allergia ellen?
A legfontosabb, hogy forduljunk szakorvoshoz annak megállapítására, hogy pontosan mire vagyunk allergiások. Pollenallergia esetén nem tudjuk elkerülni az allergizáló anyagokkal való találkozást, mivel ezek a virágporszemcsék a levegőben könnyen terjedve mindenhol jelen vannak. De ma már léteznek hatékony gyógyszerek és eljárások, amelyekkel csökkenteni tudjuk a tüneteket. Ilyen például az allergénspecifikus immunterápia, amely segítségével a beteg szervezete/immunrendszere megtanulja elviselni a betegséget kiváltó allergént és megakadályozza azt, hogy másfajta anyagokra allergiássá váljon. Emellett természetesen az életmódváltással is tehetünk a tünetek ellen. Táplálkozzunk változatosan és egészségesen, iktassuk be a mindennapos mozgást, tegyük le az olyan káros szenvedélyeket, mint a dohányzás.
A légszennyezettség, mint az allergia „melegágya”
Rohanó nagyvárosi életünk jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy olyan immunbetegségek alakuljanak ki, mint az allergia. Számos esetben megfigyelhető, hogy valaki egy vidéki kisvárosból vagy faluból költözik egy nagyvárosba vagy a fővárosba, és hamarosan jelentkeznek nála a pollenallergia tünetei. Az utóbbi években egyre romlik Magyarország, és különösképp Budapest levegője. A szmog, más néven füstköd, a levegőbe kerülő káros anyagok miatt alakul ki, amelyért elsősorban az autók által kibocsátott égéstermékek, az energiatermelés és a fűtés okozta károsanyagok felelősek. Azonban nem lehet kihagyni a felsorolásból a dohányzás szerepét sem, hiszen az égéssel járó folyamat során füst és kátrány kerül a levegőbe, amely szintén hozzájárul a légszennyezettséghez. Ráadásul a dohányfüst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros, ennek ellenére Magyarországon 2 millióan dohányoznak, a világon pedig több mint 1 milliárd ember. Így, ha tenni szeretnénk a saját egészségünk védelméért és csökkenteni a levegő szennyezettségét, akkor az a legjobb, ha el se kezdünk dohányozni. Ha már cigarettázunk, akkor minél előbb szokjunk le róla, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás ártalmai. Aki a leszokás mellett dönt, azt mindenben támogatni kell.
Ha minden figyelmeztetés ellenére valamiért mégsem szoknunk le a dohányzásról, akkor azzal is sokat tehetünk egészségünk és környezetünk védelme érdekében, ha hiteles forrásból tájékozódunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A kutatások szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért.
A tudomány fejlődésének köszönhetően ma számos olyan füst és égés nélkül működő alternatíva létezik, amelyek a hagyományos cigarettához képest 70-95%-kal kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, így az ezekre való áttéréssel nagyfokú ártalomcsökkentés érhető el. Ilyen füstmentes technológia a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Közös bennük, hogy használatuk során nem történik égés, így füst sem keletkezik, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okozó anyag, és számos egyéb negatív hatása mellett megemeli a vérnyomást, valamint a szívfrekvenciát. A füstmentes technológiák egészségre gyakorolt, hosszú távú hatásait még vizsgálják, ahogyan a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához is hosszútávú kutatások szükségesek. Fontos megjegyezni, hogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) álláspontja szerint ezen technológiák célja az ártalomcsökkentés és nem a leszokás.
Amint láthatjuk, a füsttel járó dohányzás nemcsak a környezetünket károsítja, ezáltal növelve a légszennyezettséget és az allergia kialakulásának kockázatát, hanem a passzív dohányzással a saját családtagjainkat is veszélynek tesszük ki legyen szó akár az allergiáról, akár más légzőszervi betegség kialakulásáról. Épp ezért az egyetlen jó megoldás, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától, vagyis, ha egyáltalán nem dohányzunk.
