Ma már bármelyik internetes felületre vagy közösségi oldalra tévedünk, elkerülhetetlenül belebotlunk valamilyen „zöld otthonnal” kapcsolatos témakörbe. Teljes iparágak épültek erre, legyen szó lakáshitelről, különböző termékekről és szolgáltatásokról, mivel egyre többen észrevették ennek az ügynek a fontosságát. Nem véletlenül, hiszen jelen korunk nagy kihívása a környezettudatos életmód megteremtése, amellyel saját egészségünk mellett a Földet is megóvhatjuk.
Számoljunk le minden füsttel az otthonainkban
A mai napig még igen sok helyen fával fűtenek. Ennek egyrészről hagyománya van, másrészről vannak olyanok, akik mást nem is feltétlenül engedhetnek meg maguknak. Emellett újra divatba jöttek a fával működő udvari kemencék is. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy a fa égésekor illékony szerves vegyületek, szén-dioxid, szén-monoxid és nehézfémek kerülnek a levegőbe, illetve a lakótérbe, különösen akkor, ha nem szakszerűen rakták meg a kandallót vagy a kályhát.
Az égés során keletkező koromszemcsék még sokáig a levegőben keringenek és óriási távolságokat képesek megtenni, akárcsak a cigaretta füstje. Ma már tudjuk, hogy a dohányzáshoz köthető megbetegedések fő oka az égés során keletkező füst és kátrány, amely nemcsak a dohányzókra, hanem a környezetükben tartózkodókra is ártalmas.
A kéményből felszálló füst, akárcsak a cigarettafüst, szén-dioxidot tartalmaz, amely a légkörbe kerülve üvegházhatású gázként fokozza a felmelegedést, emellett a füstgáz többi összetevője számos légúti megbetegedés okozója lehet. Az égés és füst nélkül működő fűtési technológiák révén lényegesen kevesebb károsanyag kerül a levegőbe, így csökken a légszennyezettség. Mind a saját, mind pedig a környezetünk egészségéért sokat tehetünk, ha elbúcsúzunk az égéssel és füsttel működő fatüzelésű eszközöktől és nem kezdünk el dohányozni sem. Ha már dohányzunk, akkor pedig az a legjobb, ha mielőbb megválunk a cigarettától, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. Aki a leszokás mellett dönt, azt ebben támogatni kell, hiszen ez a legeredményesebb módja a dohányzással járó ártalmak kiküszöbölésének. Amennyiben minden figyelmeztetés ellenére mégsem mondunk le a dohányzásról, akkor tájékozódjunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már vannak olyan égés nélkül működő füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki. Fontos azonban tudni, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás mértéke közötti összefüggést még vizsgálják.
Használjunk kevesebb áramot
Az elektromos áram természetes része az életünknek és az otthonainknak. Azt viszont már talán kevesebben tudják, hogy
az áram termelése és felhasználása a teljes szén-dioxid-kibocsátás kb. egynegyedét teszi ki, az elektromos áramfogyasztás kapcsán létrejövő károsanyag-kibocsátás harmadát pedig a háztartásokban élők állítják elő.
Jelenleg a lakossági szektor áramigénye nő a leggyorsabban, a légkondicionálók, a terjedőben lévő elektromos fűtési megoldások, valamint a számítógép-használat miatt, ami az utóbbi években még magasabbra nőtt nemcsak otthoni munkavégzés, hanem a kriptovaluta bányák miatt is. Jó hír, hogy pár egyszerű lépéssel csökkenteni tudjuk az áramfelhasználásunkat. Első körben figyeljünk oda, hogy mindig kapcsoljuk le a lámpát, ha nincs rá szükségünk. Cseréljük le a hagyományos villanykörtéket energiatakarékos izzókra, hiszen ezek sokkal kisebb energiafelhasználással működnek, mégis jobb fényerőt biztosítanak. Válasszuk ki tudatosan az elektromos árammal működő berendezéseinket! Használjunk energiatakarékos hűtőt és fagyasztót, kézi mosogatás helyett magas energiatakarékossági besorolású, alacsony vízfogyasztású mosogatógépet és mosógépet, továbbá mérlegeljük, melyek azok az árammal működő gépek, amelyeket nélkülözni tudunk.
Tudatosan tervezzük meg háztartásunkat
Korunk egyik legnagyobb kihívása a hulladékkérdés, hiszen az életmódunk következtében rengeteg szemetet termelünk, ez pedig a környezeti szennyezés legsúlyosabb okozója. Amiből egyszer hulladék lesz és a kukában végzi, azt elő is kell állítani. Ezért
a klímavédelem egyik legfontosabb lépése, hogy minél kevesebb olyan terméket vásároljunk, amiből később hulladék lesz.
Ezzel egyrészről védjük a környezetet a sok szeméttől, másrészről így kevesebb áru előállítására lesz szükség, amellyel pedig csökken a szén-dioxid kibocsátás is. Nehéz persze elindulni ezen az úton, ezért alább összeszedtünk néhány lépést, amelyek segítenek csökkenteni a háztartásunk által termelt hulladékot és a károsanyag-kibocsátásunkat.
Vásároljunk csomagolásmentes boltokban és piacon, részesítsük előnyben a helyi, illetve közelből érkező termékeket, hiszen az áru távoli országokból, földrészekről történő szállítása igen jelentős szén-dioxid kibocsátással jár. Reklámzacskó helyett a saját kosarunkban, vagy textilszatyrunkban vigyük haza a termékeket. Az ételek házhozszállítása során keletkező „elviteles dobozok” adják a műanyagszemét igen jelentős részét, ezért lehetőség szerint főzzünk otthon, ha erre nincs lehetőségünk, akkor saját, többször használatos dobozunkban hozzuk el az ételt.
Palackozott ásványvíz helyett fogyasszunk csapvizet, vagy szerezzünk be egy víztisztítót. Persze nem tudjuk teljesen elkerülni, hogy csomagolt terméket vásároljunk, azonban, ha tehetjük, használjuk újra a csomagolást, igyekezzünk a hulladék minél nagyobb hányadát újrahasznosítani. Ne dobjunk élelmiszer-maradékot a lefolyóba vagy a WC-be, inkább komposztáljunk. A megtermelt hulladékot pedig gyűjtsük és dobjuk ki szelektíven.
Törekedjünk a minimalizmusra
Amint látjuk, életünk és háztartásunk tudatos átgondolásával, a megvásárlandó termékek gondos kiválasztásával könnyedén „zöldebbé” alakíthatjuk az otthonunkat, amelynek köszönhetően kevesebb károsanyagot termelünk. Ezt az elvet terjesszük ki a bútor- és ruhavásárlásra is, hiszen ezen termékek előállítása is rengeteg károsanyag-kibocsátással jár. Régi, megkopott bútorainkat ne dobjuk ki, inkább fessük újra, ne vásároljunk felesleges új berendezési tárgyakat és „kacatokat”. Csak olyan tárgyakkal vegyük körbe magunkat, amelyekre valóban szükségünk van. Gondoljuk át a ruhatárunkat is, vásároljunk tudatosan: ha mindenképpen szükségünk van a ruhatár bővítésére, menjünk használtruha-üzletbe vagy válasszunk minőségi, hosszú távon hordható darabokat.
Intsünk búcsút a káros szokásoknak
Ahogy a fentiekben is láthattuk, ma már szinte mindennek létezik olyan változata, amely kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, ezáltal pedig csökkenteni tudjuk az általunk megtermelt és kibocsátott károsanyagok mennyiségét, amellyel meg tudjuk óvni saját és környezetünk egészségét. Nincs ez másképp a dohányzás tekintetében sem, hiszen ma már tudjuk, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért.
Ráadásul a cigarettázással nemcsak a magunk, hanem a környezetünk egészségét is veszélyeztetjük. Az a legjobb, ha el se kezdünk dohányozni, vagy ha már cigarettázunk, akkor leszokunk róla. Amennyiben azonban ezt valamiért mégsem tesszük meg, úgy tájékozódjunk hiteles, megbízható forrásból az ártalomcsökkentésről. Az alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó technológiák közé tartozik például a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia, amelyek használata során nincs égés, így nem keletkezik füst sem.
Fontos megjegyezni, hogy ezen technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés, hosszútávú hatásukat pedig jelenleg is tudományos kutatások vizsgálják. Ugyanakkor a füstmentes technológiák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely erősen addiktív hatású anyag, és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. Épp ezért az ártalomcsökkentés legjobb módja továbbra is az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- vagy nikotintartalmú termékeket.
