A nyár beköszöntével mindenki a szabadba kívánkozik: fürdés a Balatonban, napozás a parton vagy sütögetés a kertben. A kinti grillezés sokaknál elmaradhatatlan eleme a nyárnak, azt azonban talán már kevesebben tudják, hogy milyen veszélyeket rejthet magában.
A nyári kerti partik, családi és baráti összejövetelek elmaradhatatlan színfoltja a közös kerti grillezés, sütögetés. Az ételek közös kinti elkészítése valóban nagyon hangulatos, sajnos azonban ez akár az egészségünkre is ártalmas is lehet. Ennek bizonyos kutatások szerint egy akrilamid nevű vegyülethez lehet köze, amely a 120 Celsius-fokos hőmérséklet fölé hevített szénhidrátokkal teli élelmiszerekben található meg. Vagyis azokban az ételekben, amelyeket magas hőmérsékleten sütünk vagy főzünk. Akrilamid más égéssel járó folyamatok során is keletkezik, például a dohányzás során.
A tudósoknak nem sikerült egyértelmű bizonyítékot találni arra, hogy a sütés során keletkező akrilamid vegyület közvetlenül felelős a rákos betegségek kialakulásáért, bár születtek olyan megállapítások, amelyek szerint lehet összefüggés. Mindenesetre nem ajánlott addig sütni a húst, ameddig elfeketedik, a túl alacsony sütési hőmérséklet esetén azonban fennáll annak a lehetősége is, hogy a húsban található baktériumok nem pusztulnak el, így pedig megnő az ételmérgezés veszélye.
A grillezett húsokkal azért is javasolt körültekintően eljárni, mert más, káros vegyületek is képződhetnek, ilyenek a policiklusos aromás szénhidrogének, mint a naftalin és a benzopirén, valamint az ún. heterociklikus aminok, amelyek akkor keletkeznek, amikor a húsból kicsöpögő zsír és lé érintkezik a lángokkal, valamint a sütés során a molekulák közötti reakciók kölcsönhatása idézi elő.
A grillezés és kerti sütögetés nemcsak a megégett hús vagy lecsöpögő zsír által jelent egészségügyi kockázatot. Az égés során keletkező füstben, amelyet belélegzünk, olyan vegyi anyagok találhatóak, amelyek szintén károsak lehetnek az egészségünkre. A tudomány mai állása szerint a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért sem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány a felelős. A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Épp ezért a legjobb az, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már cigarettázunk, akkor minél hamarabb leszokunk róla.
Aki valamiért mégsem hagy fel a cigarettázással, annak is érdemes tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már vannak olyan égés nélkül működő füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezek használatához nincs szükség tűzre, nem keletkezik sem parázs, sem pedig füst, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. Azonban fontos tudni, hogy a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához még további, hosszú távú kutatások szükségesek. A füstmentes technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés azon felnőttek számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább folytatják a dohányzást. Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy erősen addiktív hatású anyag, többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Épp ezért a legjobb választás egyértelműen az, ha teljes mértékben tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától.
A kerti sütögetés és grillezés harmadik veszélye a tűzesetek kialakulása. Július 2-ától országos tűzgyújtási tilalom van érvényben az egész országban, amelynek értelmében tilos tüzet gyújtani az erdőkben, a vasút és közút menti fásításokban, a kijelölt tűzrakóhelyeken, valamint a parlag- és a gazégetés sem engedélyezett. Emellett azt javasolják, hogy szabadtéri sütögetés helyett elektromos- vagy gázgrillt használjunk, mivel az égő vagy izzó parázs képes több száz méterre is elrepülni és lángra lobbantani a növényzetet.
Minden égéssel és füsttel járó folyamat komoly veszélyeket jelenthet, legyen szó egészségről vagy testi épségéről. Nagyon fontos, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt és kerüljük azokat a tevékenységeket, amelyek égéssel és füsttel járnak. Tájékozódjunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről és válasszunk olyan megoldásokat, amelyek kevesebb károsanyag-kibocsátással járnak.
