Pár évtizeden belül eltűnik az ismert világunk?

2022. augusztus 22. Ártalomcsökkentés blog

shutterstock_1173100816.jpg

Gelencsér András vegyész, légkörkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője. Nemrég egy interjúban  az emberiségre várakozó kihívásokról rajzolt átfogó képet. Véleménye, hogy 20-30 éven belül a civilizációnk összeomlik a túlfogyasztás miatt.

A kutató véleménye szerint a jelenlegi gazdasági rendszer teljes mértékben fenntarthatatlan. Az 1960-as évek ót tartó folyamatban a gazdaság alapvetően a fogyasztói társadalomra épít, leegyszerűsítve arra, hogy ami elromlik azt kidobjuk és újat veszük ahelyett, hogy megjavítanánk. A tömegtermeléssel azonban a Föld nyersanyagkészleteit pazaroltuk el, és ezek nem is pótolhatóak. Véleménye szerint nincs is olyan jelenlegi életformánkhoz szükséges anyag a periódusos rendszerben, amiből ne lennének kifogyóban a bányászható, felhasználható készletek. Ráadásul így a jelenlegi rendszerben történő mezőgazdaság is fenntarthatatlan lesz, aminek következtében élelmiszerhiány lép majd fel.

shutterstock_712781533.jpg

A globális problémák egyike a homokhiány. A homok és a homokos kavics az építkezések legfontosabb alapanyaga, így szó szerint kegyetlen harc folyik a világban a megszerzéséért. A víz után homokból fogyasztunk a legtöbbet és bár folyamatosan újratermelődik, de közel sem olyan gyorsan, mint amennyire szükség volna. A sivatagban persze rengeteg homok van, de ez nem alkalmas az építőipar számára. Magyarországnak azonban kiemelkedően jó a homok és homokos kavics ellátottsága, a legjobb bányáink az Alföld peremén találhatóak.

Megfelelő minőségő homokot kizárólag a folyók medréből lehet kinyerni. A hihetetlen mértékű homokbányászat viszont tönkreteszi a vízi élővilágot, az Európai Unión kívüli országok azonban nem lépnek fel ezellen szigorúan, mivel enélkül nem működhetne az építőipar. A tengerek feltöltése is folyamatos probléma, 1985 óta 13 563 négyzetkilométernyi mesterséges szárazföldet hoztak létre. Az emberiség létszáma olyan gyorsan növekszik, hogy az építőipar terjeszkedése aligha fog megállni a közeljövőben.

shutterstock_1280800591.jpg

Gelencsér András szerint azonban nem az élet lehetetlenül el a Földön, sokkal inkább a mai modern világunk változik meg a nyersanyag-és élelmiszerhiány miatt.

Elsőre mindez ijesztően hat. Mégis mit tehetünk? Szerencsére sokat. Például azzal, hogy átváltunk olyan életformára, amelyben tudatosabban élünk. Visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat: nem járunk mindenhova autóval, abbahagyjuk a káros szokásainkat, mint a dohányzást. Elengedjük a mindig újat-kell-vásárolni-kényszerünket, helyette tartós, jó minőségű, évtizedekig kitartó árukat vásárolunk. Csökkentjük a húsfogyasztásunkat, átállunk az egészséges, helyi termelők által előállított termékekre, nem rendelünk házhozszállítással, sőt a bátrabbak átállhatnak az önellátásra – akár kisebb, akár nagyobb mértékben.

Tudatosan odafigyelünk az otthoni energiafelhasználásra és letesszük az olyan káros szokásainkat, mint a cigarettázás.

A dohányzással nemcsak a saját és körülöttünk élők egészségét, hanem a Földet is veszélyeztetjük. Talán a környezetvédelem kapcsán először nem a dohányzás jut eszünkbe, de a cigaretta füstje is károsítja a levegőt, az eldobott csikkből kiszivárgó káros anyagok pedig a vizeinket és a talajt is. Ezért, ha nem dohányzunk, ne is kezdjük el! Ha pedig már dohányzunk, akkor haladéktalanul hagyjuk abba, hiszen már az első cigaretta mentes naptól jelentősen csökkenek mind a környezeti, mind az egészségügyi kockázatok. Vannak ugyanakkor, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le: a Földön jelenleg 1,1 milliárd ember érintett közvetlenül, közvetve ennél sokkal többen a kifújt füst és az eldobott csikk révén.  

shutterstock_1171487071.jpg

Aki valamiért nem mond le a káros szenvedélyéről az is elindulhat az ártalomcsökkentés útján és tájékozódhat. Ma már vannak ugyanis olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezek használata során nem keletkezik füst, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. Azonban ezen füstmentes technológiák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okozó anyag, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.  Fontos tudni, hogy ezen technológiák hosszú távú hatásait még vizsgálják,  a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához pedig még további kutatások szükségesek. A dohányzás minden formája káros, ezért kizárólag a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek hosszú távon 100 százalékban a dohányzás ártalmai.

Legyen szó akár a dohányzás elhagyásáról, akár a túlköltekezésről vagy az eddig megszokott, kényelmes életünk átalakításáról, igenis sokat tehetünk azért, hogy a jövőbeni katasztrófák elkerülhetőek legyenek. Odafigyeléssel és tudatos cselekvéssel megőrizhetjük a világunkat a következő generáció számára.

 

 

 

süti beállítások módosítása