Amazónia egyre pusztul az emberi tevékenység következtében. De nem csak a természeti értékek vannak veszélyben, hanem az őslakosok is. Mi áll a terület kiirtásának hátterében, és mi történne, ha eltűnne a Föld legnagyobb egybefüggő esőerdeje?
Az Amazonas-medence, más néven Amazónia Dél-Amerika északi részén helyezkedik el. Ez a csaknem fél európányi óriási terület több leget is magáénak tudhat: itt folyik a névadó Amazonas, amely a Föld legnagyobb vízhozamú és második leghosszabb folyója; itt található a legnagyobb egybefüggő trópusi erdőség és egyben a legváltozatosabb élővilág is, amely egy 2020-as becslés szerint 2,5 millió állat- és 0,5 millió növényfajt jelent. Az amazonasi esőerdő közel kétharmada Brazíliához tartozik, ahol nagyjából 100 ősi törzs bújhat meg az esőerdők nyugati részének mélyén.
Az erdőtüzek nyomában
Egy páratlan természeti és kulturális kincsekben gazdag területről beszélünk, de sajnos nem ezért került az Amazonas-medence az utóbbi években a figyelem középpontjába. 2019-ben az egész világot megrázta, hogy a Brazíliához tartozó területen hatalmas tűz pusztított, a brazil űrközpont szerint ez több mint 80 százalékkal meghaladta az előző évi erdőtüzek volumenét, és volt olyan szakértő is, aki szerint az emberiség történetében nem volt még példa hasonlóra.
Logikus lehet a feltételezés, hogy a médiában évek óta egyre nagyobb figyelmet kapó globális felmelegedés és klímaváltozás volt ennek a megrázó pusztításnak az oka, amelyben hatalmas méretű erdőterületek, és azok teljes növény- és állatvilága vált a tűz martalékává, de a valóság még ennél is szomorúbb. Az Amazonas lángba borulását szándékos gyújtogatás okozta. A helyi marhatenyésztők és szójatermesztő farmerek az újabb megművelhető mezőgazdasági területek megszerzése miatt égették fel az esőerdőt. A hírek szerint a 2019-ben minden addiginál nagyobb erdőirtás azért is történhetett meg, mert az abban az évben hivatalba lépő brazil elnök úgy vélte, hogy a védett területek akadályozzák az ország gazdasági növekedését, ezért teret engedett az erdőirtásoknak és visszaszorította az illegális farmerek ellen küzdő környezetvédők tevékenységét. A helyzet azóta sem javult: ez év januárjában ötször akkora területnyi erdőt vágtak ki, mint 2020-ban. Ráadásul az előző évek is elrettentő számokat mutattak, a brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet becslése szerint 2020 augusztus és 2021 júliusa között az Amazonas-medence brazil területének több mint 13 ezer négyzetkilométernyi részét irtották ki, ami már akkor negatív rekordnak számított.
Amint látható, az emberi tevékenység okozta ártalmak olyan mértékűre nőttek, amely a Földet és közvetetten az embereket is veszélyezteti. A káros anyagok kibocsátásával nemcsak a levegőt szennyezzük, hanem a globális felmelegedés révén előidézzük a klímaválságot, amelynek következményei beláthatatlanok. Azonban mi magunk sokat tehetünk a környezettudatos élet megteremtéséért, ha változtatunk a mindennapi életünk során rutinnak számító, környezetszennyező cselekvéseinken és szokásainkon.
Ezzel a kalkulátorral ellenőrizhetjük az általunk kibocsátott káros anyagok mennyiségét.
Talán nem is gondolnánk első körben, de az égés és a füst miatt megdöbbentően magas a cigaretta károsanyag-kibocsátása is. Ezért akár a saját és környezetünk egészsége, akár a károsanyag-kibocsátás szempontjából is az a legjobb, ha nem dohányzunk. Ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros, így aki nem él ezzel a káros szenvedéllyel, ne is kezdje el, aki pedig már cigarettázik, az a legjobb, ha minél hamarabb leszokik róla, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentős mértékben csökken a megbetegedések kockázata.
Aki az ismert kockázatok ellenére valamiért mégsem hagy fel a cigarettázással, számára is van olyan lehetőség, amellyel csökkentheti a dohányzás ártalmait. Léteznek ugyanis olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, ráadásul egyes technológiák esetén nem keletkezik sem csikk, sem hamu, amely a talajba és a vízbe bejutva szennyezheti azt A füstmentes technológiák közé tartozik a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezek használatához nincs szükség tűzre, így nem keletkezik füst sem, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ugyanakkor a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához még további, hosszú távú kutatások szükségesek. Fontos azonban, hogy a füstmentes technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés azon felnőtt dohányosok számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább folytatják a cigarettázást. Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami egy erősen addiktív hatású anyag, többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Ezért azzal tehetünk legtöbbet a saját és környezetünk egészségéért, ha teljes mértékben és minden kompromisszum nélkül felhagyunk valamennyi a nikotin- és dohánytartalmú termék fogyasztásával.
Félreértések és igazságok az Amazonas-medencéről
Amazóniát a médiában gyakran a Föld tüdejének nevezik amiatt, hogy az itt található esőerdő a bolygó oxigénkészletének 20 százalékát termeli ki. Azonban Scott Denning, a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója szerint ez egy félreértés. Kifejtette, hogy Föld szinte teljes oxigénkészlete az óceánokból ered. Az Amazonas-medencében is termelnek oxigént az erdők, de azt csaknem teljesen fel is éli a helyi flóra és fauna. Emellett arra is rámutatott, hogy az erdőirtások a világ legnagyobb biodiverzitású és szénben gazdag táját teszik tönkre.
Egy friss kutatás szerint az erdőírtásoknak és a globális felmelegedésnek köszönhetően évtizedeken belül szavanna válhat az amazonasi esőerdőkből, amely nem csak a Föld biodiverzitásában okozna felbecsülhetetlen károkat, hanem tovább súlyosbítaná a klímaváltozást. A kutatás során megállapították, hogy az esőerdő azon részein, amelyek szárazabbak és közelebb vannak a civilizációhoz, csökkent az ellenállóképesség, azaz az érintett terület lassabban regenerálódik például a néhány évente előforduló aszályok után, ennek hatása pedig, hogy nagyobb erdőtüzek alakulhatnak ki, kevesebb csapadék termelődik és az erdők kevesebb szén-dioxidot tudnak felvenni a légkörből. Amennyiben az esőerdő szavannává alakul át, 90 milliárd tonna szén-dioxid szabadulna fel, amely a Föld csaknem 3 évnyi szén-dioxid-kibocsátásának felel meg. Ezt a sötét jövőképet a Brazíliában végzett erdőpusztítás megakadályozásával és általában a globális felmelegedés mértékének mérséklésével lehetne csak megakadályozni Az erdőtüzek és a dohányzás okozta környezeti és egészségügyi károk azonban nem csak Brazíliában okoznak gondot, hanem a világon mindenhol. Épp ezért lenne fontos, hogy mielőbb változtassunk káros szokásainkon és ha csak apró lépésekkel is, de tegyünk az ártalomcsökkentés érdekében, például azzal, hogy kevesebb energiát használunk, vigyázunk az erőinkre, és nem dohányzunk.
