Levegőnk őrzői

2022. február 16. Ártalomcsökkentés blog

shutterstock_95030080.jpgA levegő az ember létezésének alapfeltétele. Az erdőket nem véletlenül hívják a Föld tüdejének, hiszen a fák termelik az oxigént. Mai modern korunkban azonban számos dolog szennyezi a levegőt: a rengeteg autó, a fűtés, az égetés és a gyárak is megannyi károsanyagot bocsátanak ki. A fáknak nemcsak az oxigéntermelésben van kiemelt szerepe, de a levegő tisztításában is. De mit is tesznek pontosan a fák és miért fontos ez?

Mi szennyezi a levegőt?

Rengeteg minden. A nitrogén-dioxid, amely elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből, valamint az energiatermelésből és a fűtésből származik. A szén-monoxid, azaz a tökéletlen égéskor keletkező gáz, amelynek tartós belélegzése életveszélyes állapotot idéz elő. A kén-dioxid, amely a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. A szmog, azaz a füstköd, amely a levegőbe kerülő káros anyagok miatt alakul ki. További légszennyezést okozó anyag a szálló por és az ózon. Londonban 1952 decemberében következett be az első komolyabb szmogkatasztrófa, amely 5 napon át tartott és több, mint 4000 ember halálát okozta. De komolyan szennyezi a levegőnket a dohányfüst is, hiszen a világon több, mint kétmilliárdan dohányoznak.

Magyarország is érintett?

Sajnos igen. Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, hogy Magyarországon, különösen Budapesten ijesztően meredeken romlik a levegő minősége, de az ország többi városában sem jó az irány. A fővárosban főleg a közlekedés, vidéken pedig a szénnel, fával történő fűtés és a kerti hulladékok elégetése növeli a légszennyezettséget. Nem beszélve a hulladékégetők és az erőművek által kibocsátott szennyezőanyagokról. A See What You Breath, Air Quality Report 2021. évi nemzetközi értékelése szerint Budapest a szállópor koncentráció alapján az ötödik, az elöregedett autók által kibocsátott nitrogén-oxidok miatt a hatodik legszennyezettebb levegőjű európai város.


De tényleg veszélyes?

Igen. A szennyezett levegő olyan káros anyagokat tartalmaz, amelyek légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. Magyarországon nagyjából évente 8 ezer ember hal meg a légszennyezettség miatt és a rossz levegő minden 16. ember halálában játszik közre. Ezek elég súlyos számok, így látható, hogy nem mehetünk el a kérdés mellett egy vállrándítással. A Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán folyamatosan naprakész adatokat találunk a levegő szennyezettségéről. Egyértelműen látszik, hogy a tiszta levegő kérdését nem lehet tovább a szőnyeg alá söpörni, különben még súlyosabb következmények várhatóak.

shutterstock_736023025.jpg

A fák hihetetlen munkája

A Szent István Egyetem és a ELTE TTK Meteorológiai Tanszék 2020-ban végzett kutatása szerint a fővárosi fák több tonnányi ólom- és egyéb nehézfém-tartalmú szálló port vonnak ki a levegőből, így szerepük felbecsülhetetlen. A vizsgált fafajok közül az ezüst hárs „teljesített” a leghatékonyabban, hiszen egy átlagos 30 éves hársfa naponta mintegy 3-6 kilogramm szén-dioxidot köt meg, hűti a környező levegőt és 90-120 grammnyi port von ki, amely révén a szmog kialakulását is akadályozza, egyúttal pedig az egyik leghatékonyabb fafaj a nehézfémek légkörből való kivonásában is. Éppen ezért a kutatók a megfelelő fafajok telepítését, valamint a meglévő fák ápolását javasolják a sűrűn lakott városokban. Manapság már könnyű megállapítani a fafajok alkalmasságát és a legjobb várostűrő fajok kiválasztását a legújabb technológiai eszközöknek köszönhetően.

Mi is sokat tehetünk

A városi faültetés elsősorban a hatóságok feladata, de ne higgyük, hogy mi nem tehetünk sokat levegőnk tisztaságának megóvásáért, hiszen az ártalomcsökkentés útján minden megtett apró lépés számít. Budapest lakosai az elmúlt években számos közösségi kezdeményezés keretében ültettek fákat a város belső, erősen szennyezett levegőjű területeire. Ha épp nem találunk egy ilyen kezdeményezést a közelünkben, ezt megtehetjük egyedül is, válasszunk az erre alkalmas példányok közül. Minél több a fa, annál tisztább levegő. Mivel a légszennyezés leginkább a közlekedés miatt alakul ki, autó helyett menjünk gyalog, biciklivel vagy közösségi járművekkel. Aki nem tud lemondani az autóhasználatról, szerencsésebb, ha az elektromos változatot választja. Otthonainkat szigeteljük le, fűtésre használjunk megújuló energiákat, és különösen kerüljük a fával, szénnel vagy gázzal való fűtést. A beltéri szennyező anyagok szintje a vegyszerek használatának mellőzésével, a lakás tisztán tartásával és a dohányzás abbahagyásával csökkenthető.

 

Talán nem sokan gondolnak arra, de a dohányzás mint égéssel járó folyamat egészségünk mellett súlyosan károsítja a környezetünket is. Az égés során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, ezek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros, épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, törekedjünk a minél előbbi leszokásra, hiszen csak így csökkenthetjük 100%-ban a megbetegedések kockázatát és a környezeti terhelést. Ahogy az égés során keletkező füst a levegőt, úgy az eldobott cigarettacsikkek a talajt és a vizeinket is károsítják, közte a fákat is, amelyek pont a friss levegő előállításáért felelősek.

Azon felnőttek, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le a dohányzásról, tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füst és égés nélkül működő alternatív technológiákról, amelyek használata a hagyományos dohánytermékeknél akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járhat. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezen technológiákban közös, hogy használatuk során nincs égés, így nem keletkezik füst sem, amely a benne található káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. Azonban fontos tudni, hogy a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához még további, hosszú távú kutatások szükségesek. Továbbá ezen technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) egy közleményben rámutatott. Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy erősen addiktív hatású anyag, egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

Épp ezért a legjobb, ha tartózkodunk minden nikotin- és dohánytartalmú termék fogyasztásától, vagyis egyáltalán nem dohányzunk. Így védhetjük a saját és környezetünkben élők egészségét is, valamint a természetet, közte a friss levegőt adó fákat.

süti beállítások módosítása