Ez az egyik jelmondata a Föld napja mozgalomnak, amelyet világszerte április 22-én ünnepelnek. Sokan azt gondolják, hogy egyéni szinten nem tudnak tenni a bolygónkat érő környezetszennyezés ellen. Ám aprónak tűnő, de annál jelentősebb lépésekkel mi magunk is hozzá tudunk járulni Földünk védelméhez.
Ma még talán természetesnek vesszük, hogy a csapból víz folyik, ki tudunk menni sétálni az erdőbe, minden szükséges dolgot megvehetünk a boltban, és akár a tenger mellé is elutazhatunk pihenni. Ám a károsanyag-kibocsátás következtében történő légszennyezés nemcsak az emberek egészségét, hanem a bolygónkat is veszélyezteti. Elég csak az elmúlt években történt természeti katasztrófákra gondolnunk: erdőtüzek és szárazság pusztít, állatfajok pusztulnak ki, a levegő minősége folyamatosan romlik. Szakértők szerint nem lehet tovább halogatni a változtatást.
Mi is a Föld napja?
A Föld megmentéséért folytatott mozgalom ötletét először John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, majd 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista indította el, amelyhez 20 millió honfitársa csatlakozott. Ez az esemény az Egyesült Államokban fontos változásokat hozott, és ezzel útjára indult egy világszintű civil kezdeményezés. Magyarországon 1990 óta ünneplik meg ezt a napot a Föld Napja Alapítvány szervezésében. Végül 2009-ben hivatalos ünneppé vált, amikor Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét Földanya Nemzetközi Világnapjává nyilvánította.
Pánikkeltés vagy valóság?
Még mindig sokan vannak olyanok, akik nem hisznek a tudósok és szakemberek kétségbeesett segélykiáltásainak, és úgy gondolják, az egész „el fog pusztulni a bolygónk” tételmondat csak pánikkeltés. Ma már azonban nem szükséges tudományos folyóiratokat és szakmai cikkeket elolvasnunk ahhoz, hogy ezeket a figyelmeztetéseket komolyan vegyük, ugyanis a saját bőrünkön tapasztaljuk az egyre nagyobb méreteket öltő környezetkárosodás következményeit. Szélsőséges időjárás, szárazság, hőmérsékletemelkedés, a levegő minőségének romlása, szennyezett vizek, szeméthegyek mindenhol. Ha így folytatjuk tovább, a globális felmelegedésnek, a károsanyag-kibocsátásnak és az időjárás megváltozásának olyan elképzelhetetlen hatásai lesznek a Földre, amelyek a mindennapi életünkre is komoly befolyással lesznek.
Április 4-én hagyták jóvá az ICCP, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület III. munkacsoportjának politikusok számára készített összefoglalóját, amely azonnali cselekvésre sürget, hogy minden ágazatban jelentős károsanyag-kibocsátás csökkentés menjen végbe annak érdekében, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius fokra tudják korlátozni.
Hoesung Lee, az IPCC elnöke szerint az emberiség válaszúthoz érkezett: a most meghozott döntéseinkkel még biztosíthatjuk az élhető jövőt, mivel szerinte rendelkezünk a felmelegedés korlátozásához szükséges tudással és eszközökkel.*
*Forrás: https://www.ipcc.ch/report/ar6/wg3/
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?
Ebben a folyamatban, amelynek célja a károsanyag-kibocsátás csökkentése, ezáltal a globális felmelegedés korlátozása, a mamutvállalatokon, ipari óriásokon túl egyénileg is sokan tehetünk. Hiszen az egyén vásárlási szokásai határozzák meg a kínálatot, amelyet ezek a cégek előállítanak.
Ha például átalakítjuk a vásárlási szokásainkat, kevesebb ruhát vásárlunk, és azt sem fast fashion üzletekben, hanem használtruha boltokban tesszük, vagy jó minőségű, hosszabb távon hordható darabokat választunk, akkor máris csökkenthetjük azt a hatalmas mennyiségű károsanyag-kibocsátást és felesleges vízpazarlást, amely ezek előállításával együtt jár. Ha mindenki úgy gondolja, hogy nem rajta múlik, és ezért nem tesz semmit a környezetvédelem érdekében és a károsanyag-kibocsátás ellen, akkor valóban nem fog történni változás.
De minél többen kezdünk el odafigyelni az ártalomcsökkentésre, például azáltal, hogy kevesebbet használjuk az autónkat, mit vásárolunk, mivel fűtünk, mit eszünk, vagy letesszük a cigarettát, máris sokat tettünk azért, hogy csökkentsük a személyes károsanyag-kibocsátásunkat.
Talán a károsanyag-kibocsátás kapcsán nem feltétlenül a dohányzás jut azonnal az eszünkbe, pedig nem is olyan elhanyagolható tétel: jelenleg több mint 1 milliárd ember dohányzik a Földön, Magyarországon pedig 2 millió. A cigaretta elhagyásával nemcsak a személyes egészségünkért tehetünk sokat, hanem a Föld védelméért is, hiszen a kettő nem választható el egymástól. Ráadásul, ha rálépünk erre az útra, egy idő után azt fogjuk észrevenni, hogy nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is jobban érezzük magunkat.
Sok kicsi sokra megy
Jogosan merül fel a kérdés bennünk, hogy akkor mégis mit tehetünk? Célszerű kis célokat kitűzni, és apránként átalakítani az életünket annak érdekében, hogy csökkentsük a saját károsanyag-kibocsátásunkat. Minden vásárlás előtt álljunk meg, és gondoljuk át: szükségem van erre? Ha a válasz igen, akkor olyan termékeket vegyünk, amelyek előállítása, szállítása minél kevesebb károsanyag-kibocsátással jár és minél kevesebb hulladékot termelünk általa.
Ugyanígy járjunk el a közlekedés területén is. Autó helyett pattanjunk biciklire, vagy sétáljunk, illetve válasszuk a tömegközlekedést. Persze néha elkerülhetetlen, hogy gépjárművel közlekedjünk, de próbáljuk ezt optimális keretek közé szorítani. Ma már léteznek olyan technológiák és eszközök, amelyekkel le tudjuk csökkenteni vagy akár minimalizálni a károsanyag-kibocsátásunkat. Ilyen lehet egy hibrid- vagy elektromos autó, ezek ugyanis jelen tudásunk szerint kevésbé károsak a környezetre, bár az akkumulátorok gyártásának és megsemmisítésének hosszútávú hatásairól még nincs elegendő tapasztalat, de az biztos, hogy jelentősen csökkentik a városok lég- és zajszennyezettséget. A légszennyezettséget ugyanis főként a nitrogén-dioxid okozza, amely elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származik.
Azzal is sokat tehetünk a személyes károsanyag kibocsátásunk csökkentéséért, ha nem dohányzunk. A legjobb, ha el sem kezdjük. Ha már cigarettázunk, akkor minél előbb próbáljunk leszokni róla. Kérjünk segítséget családtagjainktól, barátainktól, vagy akár szakembertől, hiszen a dohányzásról történő leszokással nemcsak a saját és környezetünk egészségéért, hanem a Föld védelméért is sokat tehetünk, és hosszú távon csak így csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás ártalmai. Amennyiben minden figyelmeztetés ellenére is tovább folytatjuk a dohányzást, akkor azzal is sokat tehetünk, ha tájékozódunk az ártalomcsökkentésről. Hiszen akárcsak az autók tekintetében, úgy a cigarettázás vonatkozásában is léteznek olyan égés nélkül működő, füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezek használata során nincs égés, így nem keletkezik füst sem, amely a benne található káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. A cigaretta égése során keletkező dohányfüst ugyanis közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezen technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés azon felnőttek számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább folytatják a dohányzást. Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy erősen addiktív hatású anyag, egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához még további, hosszú távú kutatások szükségesek. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- és nikotin tartalmú terméket.
Ahogyan láthatjuk, pár aprónak tűnő, mégis nagy hatású lépéssel mi is sokat tehetünk a Föld védelme érdekében. Mutassunk példát családunknak, barátainknak, kollégáinknak és szomszédainknak azzal, hogy másképp élünk. Tegyük le a cigarettát és éljünk füstmentesen, gyűjtsük szelektíven a hulladékot, termeljünk kevesebb szemetet, járjunk bringával munkába. Figyeljünk oda a bolygónkra, hiszen ez az otthonunk.
