A farsang a római katolikus vallásban vízkereszttől, január 6-ától hamvazószerdáig, azaz a nagyböjt kezdetéig tart, ami idén február 22-re esik. Ezt az időszakot nagy táncmulatságok, lakomák, bálok jellemezték, gyökerei egészen a római korig nyúlnak vissza.
Dél-Európában a farsang az év legnagyobb ünnepe volt, egy olyan ritka időszak a szigorú vallási előírások közepette, amikor lehetett enni-inni, mulatni, önfeledten táncolni. Ezeket az ünnepségeket rendszerint szabadtéren rendezték, Velencében például a történelmi városrész központjában lévő Szent Márk téren.
A karnevál szó maga a latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből eredhet. Ez utal leginkább a farsangi időszak jellegzetességére, arra, hogy a húsmegvonással járó nagyböjti időszak előtt szabadon lehetett enni-inni. Egy másik magyarázat szerint a szó a carrus navalis kifejezésből származik, amely egy olyan kerekeken guruló, hajó formájú szekér volt az ókori Rómában, amelyet a február 15-én tartott Lupercalia-ünnepen húztak végig az utcákon, mint a termékenység, bőség szimbólumát, ezzel ünnepelve a természet újjászületését.
A karneváli ünnepségeknek már az ókori Róma idején hagyománya volt, amelyek a középkorban is tovább éltek, és keresztény vallási elemekkel bővültek. A maszk vált a karnevál jelképévé, egyben Velence szimbólumává. Először egy 1094-es iratban említik a Velencei Karnevált, majd az „Adria királynője” a 18. században elnyerte a karneválok városa címet. Ekkoriban már az európai nemesek is felfedezték maguknak Velencét, és ide jártak mulatni és dorbézolni a bolondos, szabados farsangi időszakban.
1980-ban újították fel ezt a régi hagyományt, és újra elővették a maszkokat, jelmezeket. Azóta minden év februárjában színpompás forgataggá változik Velence, ahol a gondolák, kanálisok és régi, patinás épületek között az idő visszarepít minket a középkorba.
Nem csoda, hogy erre a nem mindennapi élményre sokan kíváncsiak. Az utóbbi évtizedben már olyan mértékű tömeg özönlött Velencébe, hogy szinte mozdulni sem lehetett. Emiatt nemcsak élvezhetetlenné vált, mint turisztikai központ, hanem komoly veszélynek is lett kitéve és nem csak a karneváli időszakban. A helyi lakosok folyamatos zúgolódása ellenére szinte semmi korlátozás nem történt, pedig évente 30 millióan keresték fel a „vizek városát”.
A koronavírus-járvány azonban fordulatot hozott. Bár a velencei turizmus és gazdaság nagy károkat szenvedett, a látogatók otthon maradása soha nem várt fejleményhez vezetett. A velencei csatornákban megtisztult a víz, így visszatértek a halak és a delfinek.
Ahogy Velence példája is mutatja, nem elég örülnünk annak, amink van, hanem arra vigyáznunk is kell. A turizmusban is egyre inkább utat törő új ágazat, az úgynevezett slow tourism, azaz a lassú és fenntartható turizmus. Itt nincs tömeg, rohanás és zaj. Filozófiája, hogy a látogató megélje az élményeket, mélyebben ismerjen meg egy kultúrát, de közben figyeljen oda arra, hogy ne zavarja az ott élő embereket és óvja a környezetet.
A slow living, azaz a lassú, lassabb életfelfogás az utóbbi években az élet számos területén elterjedt. Ez az életszemlélet a felgyorsult világ negatív hatásai miatt inkább az odafigyelőbb, megengedőbb, nyugodtabb életvitelt támogatja. Szerves részét képezi ennek a gondolatiságnak, hogy életünk minden területén lassuljunk le, ne gyorsan, „ész nélkül” töltsük el az időt, figyeljünk oda magunkra, a környezetünkre és a természetre. Ne vásároljunk feleslegesen, ne pazaroljunk, egyszerűsítsük le az életvitelünket, így nemcsak magunkkal, hanem a körülöttünk lévő világgal is harmóniába kerülünk.
Csak a legszükségesebb termékeket vásároljuk meg, ne rendeljünk házhoz, gyűjtsük szelektíven a hulladékot, ne pazaroljuk az energiát és a természeti kincseinket. A kényelmesebbnek tűnő autózás helyett válasszuk a sétát, vagy pattanjunk biciklire, rollerre. Hagyjunk fel a káros szokásainkkal, mint például a dohányzással. Persze a legjobb, ha el sem kezdjük, hiszen így tehetünk a legtöbbet saját és környezetünk védelméért. De ha valamiért mégsem hagyunk fel vele, tájékozódjunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Bár sokan tévesen azt hiszik, hogy a leginkább a nikotin felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért, de a tudomány mai állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés, és az égés során felszabaduló füst és kátrány tehető felelőssé.
Napjainkban azonban, hasonlóan az élet számos egyéb területéhez, a felnőtt dohányosok is tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A füst és égés nélkül működő technológiák a cigarettához képest kevesebb károsanyagot bocsátanak ki. Fontos azonban tudni, hogy ezek a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mivel a károsanyag kitettség csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggést még hosszútávú kutatásokban vizsgálják, továbbá ezek az alternatívák is tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is. Ezért egészségünk megőrzése érdekében az az egyetlen jó megoldás, ha semmilyen dohány- és nikotintartalmú terméket sem fogyasztunk!
Velencének is egy kis pihenőre volt szüksége, ahhoz, hogy rájöjjünk: a kevesebb sokkal több. Az élet számos területén is hasonlóan kellene gondolkodni. A felgyorsult, tömegtermelésre szakosodott 21. századi életmód egész biztosan tarthatatlan. A bolygó nem bír el ennyi szemetet, a levegő nem bír el ennyi káros anyagot. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi hogyan szállhatunk ki a felgyorsult mókuskerékből és változtathatunk az életmódunkon?
Első körben tudatos gondolkodásmóddal és tájékozódással sokat tehetünk mi is. Pár aprónak tűnő, mégis nagy jelentőségű változtatással a mindennapi életünkbe olyan új szokásokat csempészhetünk, amivel nemcsak a környezetet óvhatjuk, hanem saját egészégünket is.
A szeptemberben indult a Füstmentes Városért kampány célja, hogy bemutassa, mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a személyes károsanyag-kibocsátásunkat és ezzel a mindennapi ártalmakat, amelyek a környezetet terhelik. Ha szívesen csatlakoznál a kampányhoz, és megtudnád, hogy mennyi a személyes károsanyag-kibocsátásod, látogass el a dobjle100at.hu oldalra és töltsd ki a füstmentes kalkulátort, ahol hasznos tippeket és tanácsokat is találsz egyéni károsanyag-kibocsátásod csökkentésére.
