Az emberek a kezdetek óta igyekeztek olyan gépeket, eszközöket feltalálni, amivel megkönnyíthetik a mindennapi munkát és az életüket. Ennek eredményeképp megannyi technikai vívmány látott napvilágot az elmúlt évszázadok során. A 18. században az Egyesült Királyságból induló ipari forradalom fellendítette a gazdaságot, hiszen lehetővé tette a tömegtermelést. A fatüzelésű gyárak és kemencék miatt a városokban viszont egyre szennyezettebb lett a levegő, amiért súlyos árat fizettek.
James Watt gőzgépe
Az első áttörést a James Watt-féle gőzgép jelentette. A skót férfi egy évig tanult Londonban egy mérőműszerek gyártásával foglalkozó céhben, majd hazatért és a Glasgow-ban saját műhelyt nyitott. Sokan talán nem tudják, hogy Watt nem magát a gőzgépet, hanem annak egy hatékonyabban működő változatát találta fel. Hosszas próbálkozás után, 1764-ben ért el áttörést. Gőzgépe egy hatlovas kocsi erejét helyettesítette. A találmány rendkívül népszerű lett, amelyet támogatójának és mecénásának, Matthew Boulton ipari mágnásnak üzeme 11 éven keresztül gyártott és értékesített.
Az első gőzmozdony
Richard Trevithick angol mérnök 1803-ban építette meg az első gőzmozdonyt. Tömege 8 tonna volt, 5 kocsit és 70 embert tudott vontatni, azonban először még csak az ipari telepeken alkalmazták. Az első kifejezetten személyszállításra alkalmas vasútvonalat 1830-ban nyitották meg, amely a Stephenson által tervezett gőzmozdonnyal közlekedett Stockton és Darlington között. Magyarországon csak jóval később, 1874-ben helyezték üzembe az első itthon gyártott gőzmozdonyt, amelyek 1984 óta már nincsenek forgalomban, az érdeklődők a Magyar Vasúttörténeti Parkban meg is tekinthetik őket.
Az autómobil
1886-ban szabadalmaztatta a német származású Karl Benz az első autómobilt, amely egy háromkerekű jármű volt és gázzal, valamint gázolajjal működött. Ezt tekintik a világ első autójának, amelynek előállítási költségét Benz felesége finanszírozta, aki maga is szívesen közlekedett férje találmányával. Ezt követően Benzék megalapították a gyárukat, amely nagy sikerrel működött, két-tizenkét fő szállítására alkalmas személyautókat és versenyautókat is forgalmaztak. 1894-ig mindösszesen 25 példányt adtak el belőlük, 1896-ban egy autó Budapestre is érkezett. Benz találmánya teremtette meg a mai napig húzóágazatként működő német autóipar alapjait.
A fejlődés másik oldala
Az ipari forradalom hatására a gomba módra szaporodó gyárak füstje rendkívüli módon károsította a levegőt. Ennek hatására a 18-19. századi Angliában a halálozások harmadát légzőszervi megbetegedés és tuberkulózis okozta. Végül egy tragédia hatására hozták meg az első, légszennyezés csökkentésére vonatkozó törvényt. 1952-ben, II. Erzsébet uralkodásnak kezdetén a nagy londoni szmog néven is emlegetett esemény idején gyakorlatilag leállt a légmozgás a városban és a szén égetéséből származó szennyezőanyagok füstködöt hoztak létre. A jelenség péntektől keddig tartott és legalább 4 ezer ember halálát, valamint 100 ezer ember egészségkárosodását okozta. Ennek hatására született meg 1956-ban a tiszta levegőről szóló törvény.
Tanulságok
Ennyi idő távlatában ma már le tudjuk vonni az ipari forradalom és a technológiai fejlődés következményeit. Természetesen minden találmány, mint például a gépjármű is, megkönnyíti az életünket, ugyanakkor az általuk kibocsátott károsanyagok komolyan veszélyeztetik az egészségünket is. Ma már a kihívás inkább az, hogy olyan zöld energiával működő, a természetre kevésbé vagy egyáltalán nem káros technikai vívmányokat hozzunk létre, amely mind a bolygó, mind az emberek javát szolgálja. Akik megélték az 1952-es nagy londoni szmogot, már megtapasztalták, milyen veszélyekkel járhat a túlzott károsanyag-kibocsátás. Az egyre növekedő hazai szmogszint is nagyon ijesztő tendenciát mutat. Ezért nagyon fontos, hogy legyünk tudatosak és csökkentsük a károsanyag-kibocsátásunkat. Részesítsük előnyben a megújuló energiákat, kerüljük a felesleges autóhasználatot és az életünk minden területén keressük az égés nélkül működő alternatívákat, legyen az közlekedéssel, fűtéssel, hulladékgazdálkodással vagy dohányzással kapcsolatos.
Talán kevesen gondolnak rá, de a dohányzás jól ismert egészségkárosító hatása mellett a környezetet is rendkívüli módon szennyezi. Az égés során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, ezek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Ma már köztudott, hogy a dohányzás minden formája káros, épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, törekedjünk a minél előbbi leszokásra, hiszen csak így csökkenthetjük 100%-ban a megbetegedések kockázatát és a környezeti terhelést. Már az első cigaretta mentes naptól jelentős mértékben csökken a megbetegedések kockázata. Ráadásul, ha nem dohányzunk, a környezetet is jobban óvjuk: ahogy az égés során keletkező füst a levegőt, úgy az eldobott cigarettacsikk a talajt és a vizeinket is károsítja. Azon felnőttek, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le a dohányzásról, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füst és égés nélkül működő alternatív technológiák, melyek használata a cigarettához képest akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag kibocsátással járhat. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezen technológiákban közös, hogy használatuk során nincs égés, így nem keletkezik füst sem, amely a benne található káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka.
Azonban fontos tudni, hogy a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához még további, hosszú távú kutatások szükségesek. Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy erősen addiktív hatású anyag, egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Továbbá ezen technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés.
A technikai fejlődés révén egyre könnyebb és kényelmesebb az életünk. Ma már nem kell a gyertyával bajlódni, ha világosságot szeretnénk, van lehetőség elektromos autóval utazni, vagy a fa- és széntüzelés helyett alternatív energiát használni. A dohányzás esetén ugyanakkor a legjobb megoldás egyértelműen az, ha teljes mértékben tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától.
