Az Európai Unió összes tagállamában július 3-án hatályba lépett a SUP-irányelv, ezzel pedig egy fontos lépést tettünk egy környezettudatosabb világ felé. Kertész Balázzsal, a JÖN Alapítvány alapítójával, környezetvédelmi tanácsadóval beszélgettünk a zacskómentességről, a műanyagokról, illetve arról, mit tehetünk annak érdekében, hogy környezettudatosabban éljük életünket.
A SUP-irányelv (SUP: Single Used Plastics) célja, hogy az egyes műanyag termékek környezetre, egészségre gyakorolt káros hatását megelőzze és csökkentse, mindemellett pedig a körforgásos gazdaságra való áttérés is a célkitűzések szerepel, ideértve az egyszer használatos műanyag termékek európai uniós betiltását. Az irányelv alapján a piaci korlátozás, tehát az uniós tiltás kiterjed többek között az evőeszközökre (villák, kanalak, kések, evőpálcikák), a szívószálakra és a fülpiszkálókra is. Az európai szabályozás előírja a kötelező jelölést bizonyos műanyag termékekre vagy azok csomagolására vonatkozóan (pl. egészségügyi cikkek, füstszűrős dohánytermékek), továbbá a gyártói felelősségre is kiemelt hangsúlyt fektet. A szabályozás az uniós országokban 2021. július elején lépett érvénybe.
Ennek apropóján beszélgettünk Kertész Balázzsal, a JÖN Alapítvány alapítójával, arról, hogyan élhetjük környezettudatosabban az életünket.
Közel 12 éve élsz zöld szemléletmóddal. Mit tanácsolnál azoknak az olvasóknak, akik szeretnének környezettudatosabban élni?
Legelőször azokban a dolgokban gondolkodjunk, amelyek berögződtek, és a mindennapi életünket érintik. Ezáltal elkezdünk azon gondolkodni, mi az, amit meg tudunk változtatni. Egyénfüggő, kinek, mi az, amit legkönnyebben el tud engedni, mindig az első lépést kell megtenni. Igazság szerint, ha elkezdünk gondolkodni, mi már környezetvédők vagyunk, mivel elindul bennünk a vezérfonal, mit tudunk tenni a környezetvédelemért – és persze magunkért. Fontos, hogy magunkkal is törődjünk, hogy egy jobb világot teremtsünk; így a környezetünket is jobbá tudjuk alakítani.
Magyarország területén a legtöbb kútban nagyon tiszta az ívóvíz, mint például Szentendrén, valamint Észak-Pest környékén. Ezeken a területeken kincstisztaságú az ívóvíz. Ott annyira logikátlan számomra, hogy valaki ásványvizet vesz magának, egyszerűen nem tudom megérteni. Ugyanakkor megoldást jelenthet az is, ha visszaváltható üveget használunk, ezáltal is lecseréljük az otthoni repertoárt, ami eddig például úgy nézett ki, hogy a hűtőben több PET palack is állt, valamint nagy csomagokban az ásványvíz. Így rádöbbenhetünk arra, hogy nemcsak a környezettel törődünk, de a saját helyzetünkön is könnyítettünk, például úgy, hogy nem kell cipekednünk. Mindemellett a magunkkal vitt/hozott textilszatyor is hasznos lehet, így egyik lépés hozza magával a másikat. Ha már ott tartunk, hogy képesek vagyunk mellőzni a PET palackot, szerintem az egy nagy előrelépés.
Mit gondolsz a műanyagról, valamint a műanyagból készült termékekről?
Az a legnagyobb hazugság, hogy a PET palack a hazai hulladékgazdálkodásban újrahasznosul. A nagyon tiszta PET-et lehet újrahasznosítani, de ez a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerben nem valósul meg, így a szennyezett anyagot nagyon ritka esetben tudják visszaforgatni, így az degradálódik vagy a lerakóba kerül. A PET palack ezáltal nehezen újrahasznosítható, a célunk pedig az, hogy a műanyagot a műanyagáramba tegyük vissza, a PET-nél viszont ez nem tud megvalósulni, mivel degradálódik a műanyag minősége, így ebből következik, hogy másodlagos műanyagot tudunk belőle készíteni. Képzeljük el azt, hogy a például egy parkban a pad ülőkéje tömörített műanyagot tartalmaz, és amikor a PET palackot a szelektív hulladékgyűjtőbe tesszük, abból itthon minimális mennyiségben lesz PET palack.
De ezt meg tudjuk azzal állítani, hogy kiírjuk a háztartásból, majd a következő lépés, hogy textilszatyrot használunk. Vásárláshoz pedig mindig vigyünk magunkkal valamilyen hordozó eszközt, amibe bele tudjuk tenni a vásárolt termékeket, ezzel a papírzacskó-használatot is csökkentjük.
A tisztálkodás területén például úgy is lehetünk környezettudatosak, hogy a tusfürdőt lecseréljük szappanra. Nagyon jó minőségű szappanokat gyártanak a hazai kézművesek – én például tőlük vásárolok –, és ezek a termékek kevesebb vegyi anyagot tartalmaznak. Emellett gondoljunk arra is, hogy mindent műanyagcsomagolásban veszünk meg, amit még plusz fóliával csomagoltak be, és ezek mind a kukába kerülnek, szemétként végzik. Olyan cégeket kell választanunk, akik törődnek a környezetükkel.
Mindemellett sok esetben a lokált támogatom, tehát azt, ami helyben van, nem szeretek nagyon messziről utaztatott termékeket vásárolni, így például zöldségből és gyümölcsből csak magyar termékeket veszek. Azáltal, hogy egyes gyümölcsöket (pl. citrusfélék) távolról hoznak be az országba, nemcsak a minőségük romlik, hanem azzal is kell számolnunk, hogy sok vegyszerrel kezelték őket. A vegyszerek pedig a konyhapultra kerülnek, és hiába mossuk meg azokat, óhatatlanul is apró szennyeződéseket juttathatunk a szervezetünkbe a fogyasztásukkal.
Tehát valójában tudattalanul bevisszük ezeket a szennyeződéseket a szervezetünkbe, és szinte hasonló a helyzet a mikroműanyag-részecskékkel.
Igen, és ez igaz a halfogyasztásra is. Itthon úgy fogyasztjuk a halakat, mintha lenne saját tengerünk. A kedveltebb halak csúcsragadozók, és például ha elmegyünk egy szusibárba, gondoljunk arra is, hogy akár nehézfémek is lehetnek ételünkben. Szerintem vissza kellene fordulni a saját környezetünk felé, és értékelni azt, amink van, hiszen itt Magyarországon nagyon sok értékes és jó gyümölcs terem, például a szezonális gyümölcsök. Külföldi nyaralás alkalmával pedig inkább helyi ételeket fogyasszunk, ezzel is megtisztelve a helyieket, kiskereskedőket, ugyanis mi is ezt várjuk el fordítva.
Mit gondolsz a SUP-irányelvről, így pedig az egyszer használatos műanyag termékek betiltásáról?
Elsősorban le kell szögeznem, én nem vagyok műanyagellenes. A műanyagok körbevesznek minket, és ha nem használnánk műanyagokat, akkor valószínű, már kimerítettük volna a Föld termelőkapacitásait; kivágtuk volna az összes fát, mindent kibányásztunk volna, így ez egy nagy áldás nekünk. A lényeg az, hogy egyszerűen a megfelelő áramba kell hogy helyezzük ezt az egész kérdéskört. Én kétféle részre osztom azt, hogy ezekben a műanyagokban milyen veszély rejlik. Az egyik a közvetlen hatása, amikor bekerül a szervezetünkbe, és valami rosszat csinál ott – gondolok itt a mikroműanyagokra, ami a táplálékláncon keresztül bekerül a szervezetünkbe. A másik a közvetett, az ökológiai katasztrófát én idesorolom, például a Mexikói-öbölben történt katasztrófát, mivel a műanyag előállításához kőolajat kell bányászni. (2010-ben a Mexikói-öbölben felrobbant a British Petrol fúrótornya – a szerk.)
De menjünk tovább! Legyártják az egyszer használatos műanyagokat, majd a csomagolóanyagokat, végül a nagy szakítószilárdságú pántokat, amibe például az italdobozokat csomagolják. Később ebbe a pántba akár beleakadhat egy tengeri élőlény és elpusztul, vagy egy madár műanyag darabkával eteti meg a fiókáját, így a fióka elpusztul, és például nem tudja megenni a körülöttünk lévő szúnyogokat. Az egész műanyagárammal beleszóltunk a természetbe, és nagy károkat okoztunk, és szerintem visszafordíthatatlan ez az ökológiai katasztrófa, ezt nem tudjuk megállítani. Olyan szinten szennyeztük be a környezetünket, így pedig a levegőt, a vizet és talajt is, finomítani fogunk tudni, ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy beszélünk körforgásos gazdaságról, egyszer használatos műanyag betiltásáról, holott a harmadik világban ez az egész folyamat csak most fog elkezdődni, és ki tudja, ennek mikor lesz vége. Visszatérve az egyszer használatos műanyag termékekre, a SUP-irányelvnek nagy hozadéka lesz.
Az egyszer használatos műanyagok betiltásával, a SUP-irányelv betartásával tehetünk egy lépést a fenntartható környezet és az ártalomcsökkentés felé. Az említett irányelv a cigarettára is vonatkozik: a dobozokon megjelenik majd egy figyelmeztető felirat, mivel a dohánytermékek és a dohánytermék kiegészítők filterei is tartalmaznak műanyagot. Ezen filterek cellulóz-acetát-alapúak, amely egy biológiai eredetű műanyag, de az irányelvek kiterjednek a bioműanyagokra is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a jelölés nem jelent változást a termékek összetételében.
A Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak. A cigaretta égése során keletkező füstben közel 7 ezer vegyi anyag található, amelyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigaretta égése során keletkező füst és kátrány azonban nemcsak a dohányzóra, hanem a közvetlen környezetére is káros hatással van a kifújt füst által, így a műanyagok okozta szennyezéshez hasonlóan a dohányzás is mindenkit érintő probléma.
A dohányzás minden formája káros az egészségre és ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. Épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, akkor minél előbb abbahagyjuk, hiszen már az első cigarettamentes naptól csökkenthetjük a megbetegedések kialakulásának kockázatát. Azok a felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, tájékozódhatnak az alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról. Ma már rendelkezésre állnak ugyanis olyan égés és füst nélkül működő technológiák, melyek a hagyományos dohánytermékekhez képest akár 70-95 százalékkal alacsonyabb káros anyag-kibocsátással járnak, így a dohányzót és annak környezetét is kevesebb ártalomnak tehetik ki. Ilyen például a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, a nikotinfolyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezen technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, de a hosszú távú hatásukat még vizsgálják. Ugyanakkor a füstmentes alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak nikotint, amely függőséget okoz, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is. Fontos továbbá tudni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk a le nem szokó felnőtt dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.
Ezen technológiák szétszedhetők, ezáltal pedig újrahasznosíthatók, az egyes technológiáknál keletkező csikk komposztálható, így csökkenthetjük a környezeti ártalmakat is. Ha minden figyelmeztetés ellenére sem tesszük le a cigarettát, akkor is tehetünk a környezetünk védelméért: használat után nem dobjuk el a cigarettacsikket, hanem a megfelelő hulladéktárolóba helyezzük. Kulcsszó a tudatosság és a megelőzés, mindezek hozzájárulnak a szemetelés megszüntetéséhez. A dohányzást illetően azonban az a legjobb, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek teljes mértékben a dohányzás ártalmai.
A cikk folytatásában többek között szó esik arról, hogy Kertész Balázs milyen jó megoldásokat látott megvalósulni a „nagy hozadék”-hoz kapcsolódóan, illetve kitérünk a JÖN alapítvány tevékenységére és akcióira is.
