Erre figyelj, amikor napozol!

2020. június 12. Ártalomcsökkentés blog

shutterstock_458207677.jpg(Shutterstock)

Amikor a Nap csak úgy ragyog, sokkal jobb a kedvünk. A nap sugarainak köszönhetően barnább lesz a bőrünk, és lényegében innen tudja beszerezni a szervezetünk a D-vitamin szükségletét. Ugyanakkor nem árt körültekintőnek lennünk, hiszen napjainkban nem kevés veszélyt rejt magában a túlzott napozás. 

Ugyan már nem napi szintű téma – a globális felmelegedéssel, és a klímaváltozással ellentétben –, de még mindig probléma az ózonréteg elvékonyodása, ami továbbra is UV-sugárzás veszélyt eredményez.  Ezért is tartják fontosnak kiemelni az időjárás jelentésben, hogy milyen magas lesz az UV-sugárzás az adott napon. Bár mondhatnánk, hogy elég naptejjel kenegetni magunkat, és kerülni a napot délelőtt 11 és délután 3 óra között, de ennél több odafigyelésre, alaposabb tájékozódásra van szükség.  

A napozás jó példa, hogy egy természetes dolog is milyen ártalmas tud lenni, ezért érdemes minél körültekintőbben tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ugyanígy érdemes eljárni az egészségünket érintő egyéb káros szokások terén is, mint például a dohányzás, amely hazánkban minden 5. embert érint.  

A nap káros sugarai ellen a megfelelően kiválasztott naptej nyújthat kellő védelmet. Van 15-, 20-, sőt, 55 faktoros naptej is, mégsem elég pusztán ezekre a számokra hagyatkozni. Egyes termékek csak az UVB sugarak ellen védenek, tehát ha ilyen krémet kenünk a bőrünkre, akkor legfeljebb a leégéstől óvhatjuk magunkat, de a káros UVA sugarak ellen védtelenek maradunk, pedig pont ez utóbbi felelős a bőrben esetlegesen kialakuló betegségekért, daganatokért. Vagyis nem mindegy, hogy mi ellen és miként védekezünk, amikor napozunk, mint ahogy a dohányzás esetében is a különböző káros hatásoknak  más-más oka van.  A legtöbben a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag – tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, pedig a tudomány mai állása szerint elsődlegesen nem a cigarettában található nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Az égés során keletkező füstben lévő ezernyi vegyi anyagból 93-ról bizonyított, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A napozásnál figyelembe kell venni, hogy a Föld mely pontjára megyünk és hogy mekkora ott az aktuális UV-sugárzás (ehhez itt egy kalkulátor). Örökérvényű igazság, hogy minél nagyobb a sugárzás, annál magasabb faktorszámú naptejjel kell védekeznünk ellene. Az a legjobb, ha extrém sugárzás esetén a lehető legkevesebbet ér minket napfény. Ilyenkor nem kell barlangba vagy pincébe költözni, de érdemes ruhával védeni bőrünket a káros sugaraktól.

A már említett párhuzamnál maradva: ha a naptól úgy tudjuk megvédeni bőrünket, hogy nem megyünk napra, amikor magas az UV-sugárzás, akkor a dohányzás káros hatásait úgy tudjuk legjobban elkerülni, ha egyáltalán nem dohányzunk. Könnyű belátni, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja, ha az emberek egyáltalán rá sem szoknak a dohányzásra. Dohányzás esetén pedig igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már valaki dohányzik, azzal tud a legtöbbet tenni a saját és mások egészségéért, ha minél hamarabb felhagy káros szokásával. Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatnunk kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata.  Ha nem tudunk a Nap elől elbújni, vagy egy kicsit élvezni szeretnénk a napfényt, akkor alapos tájékozódás után, megfelelő fényvédő krémmel védekezhetünk az ártalmas UV-sugarak ellen. Hasonlóképpen a dohányzás esetében: ha valamilyen oknál fogva mégsem szokunk le, számos, kevésbé káros alternatíva közül választhatunk. A technika fejlődésének köszönhetően ma már többféle, égés nélkül működő, füstmentes technológia áll rendelkezésre, hogy a dohányzás okozta ártalmakat csökkentsük. Ilyen például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigi, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel.

shutterstock_531060736.jpg(Shutterstock)

A napozás során történő napégés rövid távú hatása ismert, azonban hosszú távú hatásai, mint a bőr korai megöregedése, vagy a bőrrák kevésbé él a köztudatban, ezek kialakulása ugyanis nem napokban, hetekben, hanem években mérhető. A komoly napégés 25 éves kor alatt a legveszélyesebb. Hasonlóképpen, az alternatív technológiák hosszú távú hatásai sem ismertek egyelőre, de rövid távon már vannak tudományos kutatások, melyekből megállapítható, hogy ezen technológiák használata kevésbé ártalmas módja a dohányzásnak, mint a cigarettázás. 

Ahogy a naptej esetében se mindegy, hogy mit kenünk a bőrünkre és az tényleg megvéd-e mind az UVB, mind pedig az UVA sugárzás káros hatásaitól, úgy a füstmentes technológiák esetén is fontos, hogy megbízható forrásból válasszunk és tájékozódjunk, mert a technológiákon belül óriási különbségek vannak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a technológiák nem leszoktató eszközök, hanem a cigarettánál kevésbé káros alternatívák azon felnőtt dohányosok számára, akik minden figyelmeztetés ellenére sem hagynak fel a dohányzással. A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotin tartalmú termékeket, illetve ha mihamarabb felhagyunk ezzel a szokással.