Idén 50 éves a kezdeményezés, amely során különféle eseményeket rendeznek világszerte, hogy felhívják a figyelmet a Föld természeti adottságainak megóvására. A mozgalom ötlete még 1969-ben merült fel egy UNESCO konferencián, majd a rá következő évben, március 21-én – ami hivatalosan a tavasz első napja (az északi féltekén) – megtartották a Föld napját. 2009-ben lett ennek a mozgalomnak egy hivatalos világnapja, amikor a bolíviai elnök, Evo Morales kezdeményezésére az ENSZ az április 22-ét a Földanya Nemzetközi Világnapjává nyilvánította.
“Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Ez az egyik jelmondata a mozgalomnak, ami napjainkban egyre aktuálisabb. A klímaváltozás miatt többször is előtérbe került, hogy nem csak a nagy multik, a tömegtermelő gyárak intézkedései számottevők a környezet megóvása érdekében. Egyes vélemények szerint luxus azzal takarózni, hogy egymagunk nem tehetünk semmit. Ha kicsiben elkezdünk változtatni életkörülményeinken, a dolgokhoz való hozzáállásunkon, az hatással lehet másokra, az pedig befolyással bírhat a kisebb- vagy akár nagyobb vállalkozásokra is. Ha egyre kevesebben veszünk olyan fast fashion termékeket, amelyek előállítása súlyosan terhelő a környezetre nézve, akkor az adott márka, cég kénytelen lesz a kisebb kereslet miatt csökkenti a termelést, ezáltal kevésbé károsítva környezetet. Ilyen üzenetek átadását szolgálja a Föld napja; ma már nem elég szelektíven gyűjteni a szemetet.
A fenti sorok olvashatók a Föld Napja Alapítvány honlapján. Ezen túlmenően konkrét tippeket is adnak, hogy mit lehet tenni napról napra, hétről hétre, hogy picit levegyük a Föld válláról a terhet, amit a túltermelés és túlfogyasztás, valamint a terjeszkedés okoz. Mit tehetünk?
- lehet fát ültetni;
- lehet haszon növényt termeszteni, ami nem csak kertes házban élők kiváltsága, hisz akár közösségi kertekben is lehet mini gazdaságot üzemeltetni;
- balkonkertészkedés mellett lehet komposztálni is;
bele lehet vágni a zero waste életmódba, ami ha nem is megy teljesen, egész biztosan környezetkímélőbb, mint rendszeresen megtölteni mindenféle hulladékkal a 60 literes szemetest és púposra tömni a kukát; - el lehet kezdeni csomagolásmentesen, műanyagmentesen vásárolni.
Nézzünk körül saját környezetünkben, majd találjuk ki, hogy miként tudunk változtatni egyes szokásainkon úgy, hogy kevésbé károsítsuk környezetünket. Amit lehet, hasznosítsunk újra.
Ha autót készülünk venni, gondolkozzunk el azon, hogy mi lenne, ha hibrid- vagy elektromos autót választanánk. Ezek jelen ismeretienk szerint kevésbé károsak a környezetre, bár az akkumlátorok gyártásának és megsemmisítésének hosszútávú hatásairól még nincs elegendő tapasztalatunk, de elmondhatjuk, hogy ezek az autók használatuk során jelentősen csökkentik a lég- és zajszennyezettséget a városokban.
Ugyanígy érdemes újragondolni például a dohányzási szokásainkat is. Ahogy az autózás esetében az lenne a környezet számára a legjobb, ha gyalog járnánk mindenhova, a dohányzás esetében is az a legkevésbé káros saját egészségünkre és környezetünkre nézve, ha már eleve rá sem szokunk. Ha rászoktunk, akkor viszont az a legjobb, ha minél előbb letesszük a cigit. Ha ezt valamiért nem tesszük meg, érdemes alternatív megoldásokat keresni. Az autózásnak is van több, a környezetre kevésbé káros módja az elektromos vagy hibrid autók használatán át a közösségi autózásig.
Ugyanígy a dohányzásnak is számos különböző ártalomcsökkentett módja létezik már az úgynevezett füstmentes technológiák formájában, melyek hatása teljesen eltérő, és a hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Füstmentes technológia kategóriájába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön. Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre ezen alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert,mint ahogy az elekromos vagy hibrid autók környezetre gyakorolt hatása sem.
Egy dolog biztos: a dohányzás okozta ártalmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását. A Földet pedig úgy tudjuk a legjobban kímélni, ha környezettudatosan élünk, - legyen szó közelekdésről, étkezésről, ruházkodásról, vagy egy fa elültetésről - az év minden napján.
