A lomtalanítás és a szelektív hulladékgyűjtés olyan fogalmak, melyeknél hangsúlyos a tudatosság, és kellő odafigyeléssel jelentős lépéseket tehetünk a környezetünk védelme érdekében. A tudatosság nemcsak a környezetszennyezést csökkentheti, hanem egészségünk megőrzéséhez is nagymértékben hozzájárulhat, épp ezért a felhalmozódott lomok útszéli kidobása vagy elégetése helyett válasszunk a hivatalos lomtalanítási lehetőségek közül.
A lakossági lomtalanítás megvalósulhat adott településen, előre meghatározott időszakban, ingatlanok előtt vagy kijelölt helyen, vagy pedig házhoz menő, tehát lakcím szerinti lomtalanítás formájában. A lomtalanítás során alaposan tájékozódjunk, valamint járjunk utána annak, milyen hulladékokat helyezhetünk ki a közterületeken, utcákon, vagy akár a lakóhelyünk, ingatlanunk bejárata előtt, hiszen a veszélyes hulladékok kihelyezése szigorúan tilos – az időszakos és adott településen történő lakossági lomtalanítás esetében például ezen hulladékokat a hulladékudvarokban le lehet adni, a házhoz menő lomtalanítás esetében pedig nem kerülnek elszállításra.
Tiltott hulladéknak minősül például a háztartásban naponta képződő kommunális hulladék, építési és bontási törmelék, gumiabroncs vagy elektromos és elektronikai hulladékok. Ide tartoznak többek között a háztartási nagygépek (például mosógép, hűtőszekrény), háztartási kisgépek (például hajszárító, vasaló), informatikai és távközlési berendezések (például számítógép, nyomtató, mobiltelefon) vagy a szórakoztató elektronikai cikkek (például televízió, fényképezőgép). Ugyanakkor azokat a berendezéseket, melyeket szétszereltek, és ezen folyamat során az elektromos vagy elektronikai alkatrészeiket eltávolították, lomhulladéknak tekinthetjük.
Az említett hulladékok száma évről évre emelkedik, arról nem beszélve, hogy az elektromos és elektronikus berendezésekben található káros anyagok jelentősen szennyezik a környezetet, így közös érdekünk, hogy ezek szakszerű megsemmisítésével csökkentsük az ártalmakat.
És ha már megfelelő hulladékgazdálkodás, akkor ne feledkezzünk meg az eldobott cigarettacsikkekről, amely az egyik leggyakoribb környezetszennyező hulladék, hiszen a Földön jelenleg több mint 1,1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak. A dohányzás minden formája káros az egészségre, és ma már tudjuk, hogy számos betegség kialakulásáért felelős. Épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, törekedjünk a minél előbbi leszokásra, hiszen így csökkenthetjük leginkább a megbetegedések kockázatát. Azon felnőttek, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a dohányzásról, tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról.
Ilyen technológia a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezen technológiákban közös, hogy használatuk során nincs égés, így nem keletkezik füst. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, a cigaretta égése során keletkező füstben lévő közel 7 ezer vegyi anyagból 93-ról már megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Az említett alternatívák a hagyományos dohánytermékekhez képest akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak, ugyanakkor hosszú távú hatásaik, így az egészségkárosító hatás és a károsanyag-kibocsátás közötti összefüggés mértéke még nem ismertek. Azonban a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, és számos egyéb negatív hatása mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.
Továbbá fontos kiemelni, hogy ezen alternatívák nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen gondolják. Céljuk a le nem szokó dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusban megjelent közleményében.
A füst nélkül működő technológiák esetén egyáltalán nem, vagy kevesebb csikk keletkezik, mint a hagyományos dohánytermék esetén, így azon túl, hogy égés és füst hiányában nem szennyezik a levegőt, kevesebb csikk terhelheti a környezetet. Már egyetlen eldobott cigarettacsikk is képes akár 500-1000 liter vizet beszennyezni, így kiemelten hangsúlyos a csikkek hulladékgyűjtőben történő elhelyezése.
Épp ezért fontos, hogy mind a dohányzás, mind a lomtalanítás során is törekedjünk a tudatosságra. A hulladék szelektív gyűjtésével és a lomtalanítás megfelelő kihasználásával jelentős lépéseket tehetünk a környezetünk, valamint az egészségünk védelméért. Azokkal a cigarettacsikkekkel, melyeket a hamutartóba vagy a kukába dobunk, és nem elpöcköljük az utcán, csökkenthetjük a környezetszennyezést is. A dohányzást illetően azonban a legjobb, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk, hiszen hosszú távon csak így szüntethetőek meg 100 százalékban a dohányzás ártalmai és egyedül így nem keletkezik levegőt károsító füst, valamint a talajt és a vizeket szennyező csikk.
