A károsanyag-kibocsátás okozta környezeti károk, mint a levegő minőségének romlása, az üvegházhatás vagy az abból következő globális felmelegedés ma már nem csak a katasztrófafilmekben megjelenő elrettentő motívum, hanem a jelenünk és a valóságunk. Ezt ismerik fel egyre többen, így ez a szemlélet megjelenik a jövő otthonainak tervezése során is.
A szemléletbeli változást mutatja az az új hazai szabály is, miszerint
2022. június 30. után a használatba vett épületeknek maximum 100 kwh/m2/év energiaigénye legyen.
Tehát az újépítésű lakásoknak, házaknak már ennek az elvnek kell megfelelniük. Ennek hátterében az áll, hogy az Európai Unió a környezetszennyezés és az energiafogyasztás csökkentése érdekében elfogadott irányelve azt tűzte ki célul, hogy a tagországokban közel nulla legyen az új épületek energiaigénye.
Tehát határozottan elindult egy változás, hogy a jövő otthonainak energiafelhasználása és ezáltal károsanyag-kibocsátása minél alacsonyabb legyen. Az építőipar is reagált a változásokra, és az új otthonokat már ezen elvek mentén tervezik és építik. Akárcsak a dohányzás tekintetében, ahol az utóbbi években szintén megjelentek a füstmentes, alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó technológiák.
Mit takar a „zöld” okosotthon kifejezés?
Fentiek hatására jelentek meg a mai modern, „zöld” okosotthonok, amelyek olyan technikai megoldásokkal vannak ellátva, amelyekkel optimalizálható az energiafogyasztás, így kevesebb a környezetkárosító hatás. Ezekben az intelligens otthonokba már egyetlen eszközről működtethető rendszereket telepítenek, amellyel szabályozható a hűtés-fűtés, a világítás és az egyéb elektromos árammal működő készülékek energiafelhasználása. Sőt, a távolról is irányítható okoseszközök segítségével akkor is be tudjuk állítani az otthonunk optimális hőmérsékletét, ha nem tartózkodunk fizikailag a lakásban. Emellett pedig a modern „zöld otthonokban” olyan megújuló energiaforrásokat használnak, mint a napelem, a napkollektor vagy a hőszivattyú. Szintén a minél gazdaságosabb energiafelhasználást szolgálják a modern nyílászárók és a megfelelő szigeteléstechnika, amely révén télen kevesebb fűtési kapacitásra van szükség.
Felmerülhet azonban a kérdés, hogy miért is fontos ez?
Leginkább azért, mert a háztartásokban túl sok energiát használnak feleslegesen, amelynek mennyiségét csökkenteni kell. Gondoljunk csak arra, hogy mennyien kapcsolják be a klímát reggel azért, hogy mire hazaérnek, hűvös legyen a lakás. Ezzel viszont rengeteg energiát pazarolnak el, feleslegesen túlhűtik az otthonukat, nem beszélve a régi típusú klímák energiapazarlásáról. A régi, főleg égéssel működő fűtési rendszerek használata miatt szintén nagyon sok környezetkárosító hatás éri a Földet.
Az okos ablak a jövő kulcsa?
Ha a jövő irányait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az új otthonok kialakítása és építése terén egyre modernebb és fenntarthatóbb technikai megoldások születnek, amelyek hosszú távon gazdaságosak és védik a környezetet. Ilyen új trendnek minősülnek a modern „okosablakok”, amelyek intelligens technológiával készülnek, és az egészséget, a biztonságot és az energiatermelést helyezik fókuszba. Ezek az ablakok érzékelőkkel vannak ellátva, amelyek rögzítik a szoba hőmérsékletét, a szén-dioxid értékét, a levegő minőségét és automatikusan szabályozzák az ablak nyitásának és zárásának szükségességét. Szinte már hihetetlenül hangzik, de ezek az ablakok arra is képesek, hogy a nyári hónapokban távirányítással vagy akár automatikusan változzanak kevésbé átlátszóvá, ezáltal pedig védik otthonunkat a túl erős napfény okozta felmelegedéstől, így kevesebb energiát kell használni hűtésre, amely szintén csökkenti a háztartásunk károsanyag-kibocsátását. A modern ablakok másik „szuperereje” a vákuumszigetelő üvegezés. Ez egy rendkívül jó hőszigetelő technika, amely ráadásul vékonyabb is, mint az eddig alkalmazott háromrétegű üvegezés. Ezek az okosablakok tehát képesek jelentősen csökkenteni az otthonok energiafelhasználását, így amennyiben lakásvásárlás vagy felújítás előtt állunk, érdemes tájékozódnunk a legújabb, alternatív technológiákról.
De a tájékozódás az élet más területén is fontos, hiszen a fejlődés megfigyelhető más iparágakban is. Például a korábban említett dohányzásnak is vannak (a hagyományos, égéssel járó cigarettához képest) kevésbé káros alternatívái, amelyek égés és füst nélkül működnek. A tudomány mai állás szerint ugyanis az égés során keletkező füst tehető elsősorban felelőssé a dohányzás okozta megbetegedésekért. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) megállapította, hogy az égés során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amely közül 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagy ha már elkezdtük, akkor minél előbb szokjunk le róla, hiszen hosszú távon csak így tudjuk a leghatékonyabban csökkenteni a dohányzás káros hatásait.
Amennyiben ezt minden figyelmeztetés ellenére sem tesszük meg, akkor tájékozódjunk az ártalomcsökkentésről. Léteznek olyan füstmentes technológiák, amelyek akár 70-95%-kal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak a cigarettázással összehasonlítva, azonban fontos tudni, hogy a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához még további, hosszú távú kutatások szükségesek. A dohányzásmentes élettel sokat tehetünk a saját egészségünk és a környezetünk védelme érdekében, hiszen mára már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros, de nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a füstmentes technológiák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely erősen addiktív hatású anyag, és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást; és azt is szem előtt kell tartani, hogy ezen technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy közleményében.
A jövő otthonainak építése során teljes mértékben a minél kisebb károsanyag-kibocsátás, és ezáltal a minimális környezeti ártalom vezérelve dominál, akárcsak az élet más területein. Ha nem is gondolkozunk még ilyen „zöld”, modern otthonban, sokat tehetünk a személyes károsanyag-kibocsátásunk csökkentéséért azzal, ha a mindennapokban is odafigyelünk az energiafelhasználásra és a környezetszennyezésre, vagy a dohányzásra: a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotin tartalmú termékeket, így csökkenthetjük a legjobban az ártalmakat. A mindennapi károsanyagkibocsátásunkról a www.dobjle100at.hu oldalon lévő kalkulátor segítségével többet is megtudhatunk.
