Ott is érhetnek minket ártalmak, ahol elsőre nem is gondolnánk

2021. augusztus 25. Ártalomcsökkentés blog

pm_furdoszivacs_blogra.jpgAzok a tárgyak, termékek, melyeket a mindennapok során a kezünkbe veszünk és használunk, veszélyeket, ártalmakat is rejthetnek magukban. Hasonló a helyzet a szervezetünkbe juttatott ivóvízzel, valamint az ételekkel is, így kiemelten fontos, hogy tudatosságra törekedjünk.

Norvég kutatók olyan tárgyakat vizsgáltak meg, melyeket a mindennapok során használhatunk. Ilyen például a fürdőszivacs vagy a joghurtos doboz. Háromnegyedükben mérgező vegyszerekre bukkantak – írta a Treehugger. A kutatásból kiderül, hogy nem lehetünk teljes mértékben biztosak abban, hogy az általunk használt tárgyak miből készülnek, pontosabban hány ezer vegyi anyagot használnak fel az előállításuk során. A műanyagnak például több mint 5000 típusát különböztetjük meg, előállításukhoz pedig több ezer féle vegyszert használnak fel. Ha ebből indulunk ki, akkor már a vásárlás alkalmával is legyünk tudatosak, és nagyon figyeljük a termékeken található jelöléseket. Köztudott, hogy a műanyagnak, valamint a belőle készült termékek egészségre gyakorolt káros hatása jelentős, így közös érdekünk, hogy csökkentsük az ártalmakat.

Egy tanulmány szerint az, aki palackozott italokat iszik, évente 90 000 mikroműanyag-részecskét, míg a csapvizet fogyasztó „csupán” 4000 darabot juttat a szervezetébe. Ezen mikroműanyag-részecskék egy része – főként a nagyobb darabok – kiürülnek az emberi szervezetből, míg a másik része, tehát a kisebb darabok bejuthatnak a véráramba, valamint a felszívódást követően az emésztőrendszerben különböző egészségügyi problémákat idézhetnek elő. Aki dohányzik, vagy egy dohányzó környezetében tartózkodik, szintén több ezer mérgező vegyület lélegez be.

pm_blogra_plastic.jpgA szervezetünkbe az ételek fogyasztása során is kerülhetnek mikroműanyagok, gondoljunk csak a különféle húsokra, tejtermékekre vagy a kenyérre. A legtöbbet pedig úgy tehetjük ezen ártalmak csökkentéséért, ha tudatosak vagyunk a mindennapokban, utánanézünk annak, hogy milyen az adott termék összetevője, csomagolása, és tudatosan döntünk az alacsonyabb ártalommal járó verzió mellett.

A műanyag, így pedig a mikroműanyag-részecskék veszélyforrásnak tekinthetők, és nemcsak a szervezetünkre vannak káros, romboló hatással, de a környezetünkre is. Ezért a műanyagból készült termékek, valamint a mikroműanyag-részecskék káros hatásának megfékezése globális kihívás, akárcsak a dohányzás. A Földön ugyanis jelenleg több mint 1,1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak, de közvetve, a kifújt dohányfüst által szinte mindenki érintett, mint ahogy a műanyag sem csak azokra ártalmas, akik használják.

Magunk és (közvetlen) környezetünk védelme érdekében úgy tehetjük a legtöbbet, ha minél előbb cselekszünk. A dohányzást illetően úgy, hogy el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, törekedjünk a mielőbbi leszokásra. A cigaretta égése során keletkező füst kb. 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül több mint 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek pedig olyan adatok, melyekre kiemelten fontos odafigyelnünk, hiszen a füst nemcsak a dohányosokra, hanem a környezetükre is káros hatással van, akárcsak a természetbe visszajutó és széteső műanyagok.

Ezért is fontos, hogy csökkentsük az ártalmakat.

Ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felelős, épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket. Azok a felnőttek, akik valamilyen okból mégsem szoknak le a dohányzásról, tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról. Ilyen technológia például a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Mivel ezek működésükben és hatásukban eltérőek, így fontos a hiteles forrásból történő tájékozódás.

A füstmentes technológiák használatakor nem keletkezik égés, így pedig füst és kátrány sem, ezáltal alacsonyabb károsanyag-kitettséggel, és így potenciálisan kevesebb ártalommal járhatnak, mint a hagyományos dohánytermékek – arra azonban nem áll rendelkezésre bizonyíték, hogy a káros anyagok mennyiségének csökkenése milyen arányban áll a dohányzáshoz köthető megbetegedések számával. Ezek az alternatívák is tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, és számos egyéb negatív hatása mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is, tehát nem kockázatmentesek. A füstmentes alternatívák hosszú távú hatásait még vizsgálják, ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk a le nem szokó felnőtt dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.

Azzal, hogy alaposabban utánajárunk a termékeknek, melyeket nap mint nap használunk és/vagy fogyasztunk, sokat tehetünk magunk és környezetünk védelméért. A tudatossággal, valamint az ismereteink bővítésével, a pontos tájékozódással jelentősen csökkenthetjük a mindennapi ártalmakat. A dohányzás globális probléma, akárcsak a műanyagok, illetve mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt káros hatása, így törekednünk kell az ártalmak csökkentésére. Előbbinél a leghatékonyabb az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, vagyis el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már ez megtörtént, akkor mihamarabb leszokunk róla, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökkennek a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázatai.

süti beállítások módosítása