A nyári időszak legfőként a közös programokról, az önfeledt hangulatról és a strandolásról, nyaralásról szól. Azonban ha nem vigyázunk, különböző ártalmak érhetnek minket a napozás során, melyek akár erős fájdalommal is járhatnak – gondoljunk csak a napon való leégésre. Ezért is kiemelten fontos, hogy a strandolás, a nyaralás és/vagy a hétvégi kirándulás alkalmával is figyeljünk a bőrünk megfelelő és tudatos ápolására, illetve a napozás utáni hidratálására, hiszen így csökkenthetjük leginkább a ránk leselkedő ártalmakat.
A napozásnak egyaránt vannak pozitív és negatív hatásai, így nem árt az érem mindkét oldalával tisztában lenni. A napozás során az egyik legfontosabb, hogy 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a tűző napon, ugyanis az UVB-sugárzás akkor a legerősebb. Fokozottan ügyeljünk a bőrünk védelmére, így pedig az egészségünk megőrzésére. A napsugarak káros hatásai ellen fényvédő krémekkel védekezhetünk (a magas faktorúak különösen ajánlottak, mivel azok nyújtják a hosszabb ideig tartó védelmet), ugyanakkor ajánlott szalmakalapot vagy kendőt használni, így elkerülhetjük a kellemetlen napszúrást is. Mindemellett a napszemüveg is hasznos lehet – főként az UV-szűrővel ellátott, valamint a könnyed, hosszabb ruhadarab, mely teljesebb fedést biztosít.
A fényvédő krémeknél hangsúlyos szempont, hogy a bőrtípusunknak megfelelő krémet válasszunk, ezért érdemes a termék összetételét is megválogatni. A világos bőrűek könnyebben leéghetnek a napon, így nekik még fokozottabban kell figyelniük a napozás során. A fényvédők használata pedig azért fontos, mert az UVA- és UVB-sugarakat egyaránt kiszűrik, így jelentős mértékben csökkenthetők az ártalmak. Azért, hogy a napon is biztonságban érezhessük magunkat, érdemes törekednünk a tudatosságra és a fokozatosságra a bőrápolás terén is. A napon való leégés rövid távú hatásai mellett érdemes figyelmet szentelnünk a napozás hosszú távú hatásainak is, mint például a bőr korai megöregedésének, bőrrák kialakulásának.
A napsugarak káros hatásai elleni védekezés legalább annyira fontos, mint a dohányzásról való leszokás. Mindkettő tekintetében hangsúlyos az egészségtudatosság, hiszen bőrünket is tudatosan kell ápolnunk, védenünk a nyári időszakban (is), hogy csökkentsük a ránk leselkedő ártalmakat. A cigarettázásról való leszokáshoz pedig szükséges a tudatosság, valamint a közvetlen környezetünk támogatása.
A Földön jelenleg több mint 1,1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak. Ezekből az adatokból is jól látszik, hogy napjainkban a dohányzás globális kihívás, az ártalmakat pedig csökkentenünk kell. Mint ahogy a napozáskor is figyelünk a megfelelő védelemre, és ha tehetjük, nem megyünk ki a napra, a dohányzás okozta ártalmaktól is úgy tudjuk megóvni magunkat, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, akkor törekszünk a minél előbbi leszokásra, ugyanis hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Azt ma már tudjuk, hogy a dohányzás káros az egészségre, mint ahogy a felelőtlen napozás is. Ugyanakkor sokan nincsenek tisztában a valódi okokkal. A bőr károsodásához nem feltétlenül kell tűző napsütés, hiszen az ártalmas UV-sugarak felhős időben is jelen vannak. A dohányzás esetén sokan a nikotint tartják elsősorban felelősnek a betegségek kialakulásáért, miközben a tudomány mai állása szerint a füst és a kátrány az elsődleges probléma a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásában, ugyanakkor a nikotin valóban függőséget okoz, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is.
A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül több mint 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk.
Azok a felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból nem szoknak le, tájékozódhatnak a cigarettánál akár 70-95 százalékkal kevesebb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes alternatívákról. Ezek a technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak nikotint, ugyanakkor a használatukkal különböző mértékben csökkenthető a káros anyagoknak való kitettség mértéke a hagyományos cigarettához képest, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavalyi közleményében. Fontos, hogy a füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így használatkor nem jön létre sem füst, sem hamu, és kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek. A károsanyag-kibocsátás csökkenésének, valamint az egészségkárosító hatás csökkenésének mértéke közötti arányról azonban jelenleg nem áll rendelkezésre információ. Mivel ezek az alternatív technológiák működésükben és hatásukban eltérőek, így fontos a hiteles forrásból történő tájékozódás. Ilyen füstmentes technológia például a dohánymentes nikotinpárna, a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Mindháromban közös, hogy használatuk során nem keletkezik füst, továbbá fontos megjegyezni, hogy az alternatívákban (a technológiától függően) dohány-, valamint nikotinpára szabadul fel, és ezen technológiák hosszú távú hatását még kutatják.
Bőrünk – és az persze egészségünk – védelmére nem csak a nyári időszakban kell figyelnünk. Azzal, hogy tudatosan, fokozatosan napozunk, és a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet használunk, csökkenthetjük az ártalmakat, ezáltal pedig megőrizhetjük bőrünk egészségét. A dohányzás okozta ártalmak visszaszorítását illetően pedig egyértelműen az a legjobb döntés, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékektől, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk.
