Miért hatékony a kék szén az éghajlatváltozás elleni küzdelemben?

2021. június 24. Ártalomcsökkentés blog

pm_kek_szen.jpgAz üvegházhatású gázok mérséklésében, így az éghajlatváltozás megfékezésében is fontos szerepet kaphat a különböző ökoszisztémák egyensúlyának fenntartása. Ebben nemcsak a szárazföldi (zöld), hanem a vízi (kék) ökoszisztémák egészséges működése is hozzájárulhat , így kiemelten fontos, hogy törekedjünk ezen rendszerek védelmére, az ártalmak csökkentésére, csakúgy mint az élet egyéb területein is: fűtés, közlekedés, dohányzás, egészséges táplálkozás.

A környezetvédelemmel, fenntarthatósággal foglalkozó Treehugger cikke szerint a „kék szén” mint elnevezés az 1990-es években jelent meg, és arra a szén-dioxidra utal, melyet az óceánok elnyelnek a légkörből. A tengerparti ökoszisztémák, így például a tengeri fű, a sós mocsár, a mangrove megkötik a szén-dioxidot, így segítve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, mellyel a klímaváltozás jelentősen mérsékelhető.

A világ országainak háromnegyedében legalább egy „kék” szén-dioxid-ökoszisztéma található, és ehhez szorosan hozzákapcsolódik az is, hogy törekednünk kell ezen ökoszisztémák védelmére is. Emellett azt is érdemes tudni, hogy a Föld szén-dioxidjának több mint kétharmada az óceánban található meg, és az óceánok a világ éves szén-dioxid-kibocsátásának 25 százalékát jelentik, a tengerparti ökoszisztémák pedig az az óceán egészének kevesebb mint 2 százalékát teszik ki. Ezen tengerparti rendszerek a szárazföldi erdőkhöz képest azonos területre vetítve több szén-dioxidot tárolnak, és ezt háromszor-ötször gyorsabban teszik, így kifejezetten hatékonyak.

mangrove_pm_kekszen2.jpgA Treehugger említést tesz arról is, hogy a tengerparti ökoszisztémák pusztulása becslések szerint évente 1 milliárd tonna felszabaduló szén-dioxidot jelentene, amely a légkörbe kerülve nemcsak a környezetünkre, de az egészségünkre is  jelentős hatással lehet. A tengerparti ökoszisztémák védelme mellett hasonló globális kihívás a dohányzás, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt. Mivel jelenleg sajnos több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, ezért ez egy gyakorlatilag mindenkit valamilyen formában érintő társadalmi probléma.

Az ártalmak csökkenthetők és megfékezhetők

Dohányzás esetében a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, törekedjünk a minél előbbi leszokásra. Ugyanis hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők 100 százalékban a dohányzás ártalmai, így pedig csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata is, ezért aki elhatározza, hogy leszokik, azt minden lehetséges módon támogatni kell, hiszen ennél nincs hatásosabb módja az ártalomcsökkentésnek.

Sokan vannak azonban, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le, de ők is tehetnek egy lépést előre. Az égés nélküli technológiák ugyanis előrelépést jelentenek az ártalomcsökkentés útján a hagyományos cigarettákhoz képest azon felnőtt dohányzók számára, akik valamiért nem szoknak le. Ma már léteznek olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így az ezekre való áttéréssel nagyfokú ártalomcsökkentés érhető el.

A nikotin erős függőséget okozó anyag, de elsősorban nem ez, hanem az égés, és az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok felelősek a dohányzással kapcsolatos betegségekért.

Fontos, hogy a füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így használatkor nem jön létre sem füst, sem hamu, és kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek. Mivel ezek működésükben és hatásukban eltérőek, így fontos a hiteles forrásból történő tájékozódás. Ilyen füstmentes technológia például a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigaretta, vagy a dohányhevítéses technológia. 

Ezen technológiákban közös, hogy tartalmaznak nikotint, amely függőséget okoz, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, így ezen alternatívák sem kockázatmentesek. A füstmentes alternatívák hosszú távú hatásait még vizsgálják, ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk a le nem szokó dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.

A mindennapok során törekednünk kell a környezetünk és egészségünk védelmére, így meg kell óvnunk a vízi, szárazföldi, valamint tengerparti ökoszisztémákat is, hiszen ezek megkötik a szén-dioxidot, így kevesebb káros anyag szabadul fel, illetve kerül a levegőbe. A levegő védelme és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése pedig lassítja a globális felmelegedést. Ennek része a dohányzás során a levegőbe kerülő káros anyagok csökkentése vagy megszüntetése is. Épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, akkor igyekezzünk minél előbb leszokni, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges abbahagyásával csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás ártalmai.

süti beállítások módosítása