A koronavírus járvány immáron 1 éve, hogy megjelent hazánkban is, és teljesen átírta a mindennapi szokásokat és normákat. Maszk nélkül már nem indulunk el sehová, a kézfertőtlenítés beépült a napi rutinunkba és a távolságtartásra is nagyobb figyelmet fordítunk mint valaha. Azonban van pár meglepő hozadéka is az új életformának, amire nem is gondolnánk.
Tavaly márciusban, az első hullám során a kötelező bezártság, a kijárási korlátozás és a távolságtartás korai szakaszában az volt a jellemző, hogy az emberek alig használták a tömegközlekedést: az iskolák teljesen zárva voltak, illetve nagyon sok munkahelyen elrendelték az otthoni munkavégzést (ami sok helyen még ma is érvényben van). A második hullám alatt valamennyire lazultak ezek a szabályok, de pont az otthoni munkavégzésből adódó kisebb forgalom miatt egyre többen – bár kevesebbszer – ültek autóba. Ennek eredményeképpen az autósiskolák nemrég arról számoltak be, hogy alig bírják a terhelést, mivel annyira sokan kezdik el a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzést, így jobb, ha felkészülünk, mert várhatóan sok tanuló vezető lesz az utakon a közeljövőben. Ez nem csak a forgalom szempontjából lehet aggályos, mivel így nőhet a közlekedésben részt vevő autók száma is, ami ugyan fertőzés megelőzés szempontjából jobb, mint a tömegközlekedés választása, viszont ha többen ülnek autóba, az növeli a károsanyag kibocsátást, a levegő szennyezettségét, és a szmogot.
Látható tehát, hogy a jogosítvány megszerzése után nem csak a balesetmentes közlekedésért vagyunk felelősek, hanem a kipufogógáz által a környezetre és az emberekre gyakorolt negatív hatásokért is, ezért érdemes elgondolkodni, hogy milyen járművel és milyen gyakran fogunk közlekedni. A régi dízel autók jelentik a legrosszabb választást a környezetre nézve, de ma már szerencsére egyre elérhetőbbé váltak mindenki számára a hibrid és elektromos meghajtású kocsik. Ez utóbbiak jelentik az egyik legjobb megoldást, mivel a benzinnel és gázolajjal működő, belső égésű motorral szerelt autók esetében égéstermék keletkezik. A kipufogógázzal pedig az egészségre káros anyagok a levegőbe kerülnek és így az emberi szervezetbe is. Vagyis az elektromos autók alternatív megoldást jelenthetnek a közlekedésben. Hasonló a helyzet a cigarettázás során keletkező füsttel is.
A tévhitekkel ellentétben ugyanis nem elsődlegesen a nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozói. A cigarettafüst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Magunkat és környezetünket úgy védhetjük meg leginkább az ártalmaktól, ha felhagyunk káros szokásainkkal. A közlekedés tekintetében az a legjobb, ha minél kevesebbet utazunk autóval, helyette gyalog, biciklivel, vagy rollerrel járunk. Dohányzás esetén a legjobb, ha el sem kezdjük, illetve ha már dohányzunk, akkor igyekszünk minél előbb leszokni. Ha valamiért mégsem szokunk le, tájékozódjunk a cigarettánál alacsonyabb káros anyag kitettséggel járó füstmentes technológiákról. A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már nem csak környezetkímélő elektromos autók léteznek, de különböző füstmentes technológiák is rendelkezésre állnak a dohányzási ártalmak csökkentésére azon felnőtt dohányosok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le. Ilyen például a dohányt nem tartalmazó nikotinpára, az e-cigaretta, vagy a dohányhevítéses technológia. A technológiákban közös, hogy használatuk során nincs égés – akárcsak az elektromos autók esetében -, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel.
Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az említett technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami függőséget okoz, és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. Továbbá a felsorolt füstmentes technológiák használatának hosszútávú hatásait még kutatják, mint ahogyan az elektromos autók, szél- vagy naperőművek használatának a környezetre gyakorolt hosszútávú hatásait sem ismerjük.
Azt viszont tudjuk, hogy milyen hatással volt, amikor Magyarországon szinte leállt a közlekedés. Ez is elég volt ahhoz, hogy megtisztuljon a főváros. Talán kevésbé volt szembeötlő, de a füstölgő autók mellett füstölő emberekből is jóval kevesebbet láttunk a korlátozások időszakában, pedig a füst nem csak az autók esetében zavaró. A cigaretta füstje ugyanúgy bosszantó és káros a dohányzóra és a környezetére egyaránt, mint a kipufogóké, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint az égés során keletkező füstben lévő vegyianyagok a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okai.
A lezárások alatti tapasztalatokat szem előtt kell tartani, hogy friss jogosítvánnyal, vagy rutinos vezetőként mi magunk is tehetünk a mindennapokban az ártalomcsökkentés érdekében, védve magunkat és a környezetünket, legyen szó dohányfüstről, vagy kipufogógázról. A technikai forradalomnak köszönhetően egyre több ember számára elérhető válnak az elektromos autók és így jelentősen csökkenthető a közlekedéshez köthető füst és károsanyag-kibocsátás. Dohányzás esetén viszont a legjobb, amit tehetünk, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.
