Az utóbbi időkben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az elektromos autók, amelyek számos előnnyel járnak a környezetünkre nézve, az olajiparban azonban hatalmas változások kezdetét eredményezi, aminek nem mindenki örül.
Mivel egyre több autógyár jelenti be, hogy áttér az elektromos, vagy a villamosított típusú gépjárművek gyártására, várhatóan – a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint - 2050-re ötből négy autó ilyen lesz, de 2030-ra megvalósulhat, hogy az autók 40%-a ilyen környezetkímélőbb meghajtású lesz. Ez jó hír a Földünk felmelegedéséért aggódóknak, viszont biztosan alapjaiban átalakítja az energetikai és közlekedési ipart.
Érdemes itt megjegyezni, hogy az olajfelhasználásnak nem a 100%-a köthető a közlekedéshez. Ha nem kell benzint, dízelt tankolni az autókba, akkor is szükség lesz még olajtermelésre, mivel annak jelentős részére, egész pontosan 60%-ra a vegyiparnak van szüksége, hogy például műtrágyát, műanyagot és még számos más dolgot állítsanak elő.
A fentiek alapján azt feltételezhetnénk, hogy idővel el fognak tűnni benzinkutak, de valójában csak át fognak alakulni, sőt, sokkal inkább meg fognak felelni az eredeti elnevezésüknek, mint üzemanyag-töltőállomások. Idővel több lesz majd az elektromos töltőpont, ahol majd ”meg lehet tankolni” az elektromos autókat, de szükség lesz a hagyományos üzemanyagokra is, hiszen azok a hibrid meghajtású autókhoz is szükségesek.
A környezetünk védelme érdekében tett technológiai fejlődés azonban nem csak az autóiparban figyelhető meg. Ha tájékozódunk és kevésbé ártalmas módját választjuk a közlekedésnek, mint a hibrid- vagy elektromos autók, vagy a tömegközlekedés mellett döntünk, csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátást, mint ahogy a dohányzás során is rendelkezésünkre állnak ma már a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros, füstmentes alternatívák.
A dohányzás ugyanis a közlekedés által okozott környezetszennyezéshez hasonlóan világméretű probléma – a Földön több mint 1,3 milliárdan, hazánkban több mint 2 millióan dohányoznak. A tudomány jelenlegi állás szerint nem a nikotin – ami erős függőséget okozó anyag, és egyéb negatív hatások mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást –, hanem az égés és az égés során keletkező füst tehető elsősorban felelőssé a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A cigaretta égése során keletkező füstben közel 7000 káros vegyület van, ezek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Saját és környezetünk érdekében a legjobb az, ha el sem kezdünk dohányozni, ez a leghatékonyabb módja annak, hogy megkíméljük magunkat a cigarettafüstben található káros anyagoktól, Ha pedig már dohányzunk, akkor igyekezzünk minél előbb leszokni. A leszokással ugyanis egyértelműen és idővel arányosan csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. Aki elhatározta, hogy így tesz, azt minden eszközzel támogatni kell céljai elérésben. Azon felnőtt dohányosoknak, akik minden figyelmeztetés ellenére sem szoknak le a dohányzásról, tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag kitettséggel járó füstmentes technológiákról. Ide soroljuk az e-cigarettát, a nikotinsóval működő technológiát vagy a dohányhevítéses technológiát. Ezekben a technológiákbanközös, hogy égés és füst nélkül működnek, azonban a hasonló technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek, működési elvük tekintetében. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mivel tartalmaznak nikotint, illetve hosszútávú hatásukat még kutatják.
Szem előtt kell tartani, hogy mi magunk is tehetünk a mindennapokban az ártalomcsökkentés érdekében, védve magunkat és a környezetünket, legyen szó dohányfüstről, vagy kipufogógázról, vagy bármi egyébről. A technikai forradalomnak köszönhetően egyre több ember számára elérhető válnak az elektromos autók és így jelentősen csökkenthető a közlekedéshez köthető füst és károsanyag-kibocsátás, illetve választhatjuk a tömegközlekedést. Dohányzás esetén viszont a legjobb, amit tehetünk az egészségünk érdekében, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.
