A legtöbb ember tisztában van azzal, hogy ha teheti, főleg városban, célszerű tömegközlekedni, biciklizni, sétálni, autózás helyett. Persze nem mindenki tud élni ezzel a lehetőséggel, de egyszer-kétszer otthon lehet hagyni az autót. Nyaralásnál, hosszabb utazásnál is többnyire rajtunk áll, hogy milyen utazási módot választunk. Ez a választás nagyban hozzájárulhat ahhoz is, hogy milyen hatással vagyunk a Földre, és így a klímaváltozás okozta globális felmelegedésre. A statisztikai adatok szerint 2018-ban 4,3 milliárd utazás volt a légi közlekedésben. Az utazók száma ennél kevesebb, hiszen biztosan vannak, akik többször is repültek, mégis a Föld teljes lakosságát érintik a légi közlekedés következményei, ahogy az autózás vagy a dohányzás okozta ártalmak sem csak azokra hatnak, akik a kocsiban ülnek, illetve dohányoznak. Bár a Földön jelenleg körülbelül 1,1 millárd ember dohányzik, hazánkban 2 millióan, de a füst káros hatásainak nem csak ők, hanem a környezetük is ki van téve, akárcsak a közlekedési eszközök okozta ártalmaknak. 

Korábban már írtunk róla, hogy miként érdemes tájékozódni nyaralás előtt. Most nézzük meg egy konkrét példán keresztül, hogy mennyire terheljük a környezetet egy utazás alkalmával. 

Egy kalkulátor szerint, ha a München - Budapest távolságot (651 km) busszal vagy vonattal tesszük meg, akkor a 8-10 órás út alatt nagyjából 0,24 tonna CO2-t juttatunk a levegőbe. Ha ugyanezt a távolságot repülővel tesszük meg, akkor az alig több mint 1 órás repülőút során 0,55 tonna CO2-t bocsájtunk ki. Tehát nyolcad annyi idő alatt dupla annyi ártalmas anyag jut a levegőbe. Ennek fényében, a repülés nem a legkörnyezetkímélőbb utazási mód. A fenti számok mind egy főre érvényesek, így az sem elhanyagolható a kibocsájtott károsanyagok számításakor, hogy egy buszra 35-40 ember fér fel, míg egy repülőgépre 180-200 fő, vagy még több.  De a tucatnyi férőhellyel rendelkző busz és repülő gyakran akkor is elindul, ha csak kevesebb utas van a járaton, ebben az esetben még nagyobb lehet az egy főre jutó károsanyagkibocsájtás. 

Környezetbarát megoldás lehet rövidebb távú közlekedéseknél például a biciklizés, mivel tekerés közben egyáltalán nem termelünk káros anyagokat. Persze nem elvárható, még elektromos bicikli használatával  sem, hogy egy kétgyerekes család az egyhetes nyaralásra biciklivel induljon el. Egy bringatúra a Balaton körül, vagy a Zempléni hegységben könnyebben kivitelezhető, de az oda való eljutáshoz többnyire szükségünk van valamilyen más közlekedési eszköz használatára is.  

Ugyanakkor hazánktól távolabb már megoldották ezt a problémát: Izlandon van rá lehetőség, hogy zéró káros anyag kibocsájtás mellett nyaraljunk vagy utazzunk. Az európai szigetországról közismert, hogy 100 százalékban megújuló energiaforrásokat (nap, szél, víz energia) használ, és a házak áramellátásának háromnegyedét termelik ki a gyorsfolyású folyókra épített vízerőművek. Igaz, hogy Izland nem egy Antarktisz, ahol kutatók megtalálták a legtisztább levegőt (link), de jó úton halad az ártalomcsökkentésben. A megújuló energiaforrások használatának támogatása mellett 2007-ben betiltották a dohányzást a bárokban, éttermekben, kávézókban, szórakozóhelyeken, mindezt egy olyan helyen, ahol a lakosság ötöde dohányosnak vallotta magát, vagyis ötből egy izlandi lakost közvetlenül érintett, a népesség 81% viszont soha nem gyújtott még rá. Persze a legjobb az lett volna, ha ez a szám 100%, mert a dohányzás káros hatásait kizárólag akkor lehet elkerülni, ha eleve rá sem szokik az ember, hisz egy szál cigaretta meggyújtását követően a füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. És a füst nem csak a dohányosra, hanem a környezetére is hat. Ha valaki dohányzik, akkor azzal tehet a legtöbbet saját és környezete egészségéért, ha mihamarabb leszokik. 

El lehet-e jutni Európa egy távoli pontjára úgy, hogy közben nem növeljük az ökológia lábnyomot? 

Izlandra például akár hajóval is mehetünk, ami a környezetre nézve kevésbé káros közlekedési eszköz, mint például a repülő, de utóbbit választva is van rá mód, hogy megpróbáljuk visszaadni a természetnek, amit az út során elvettünk tőle. Magyarország-Izland távolságot nézve 2 főre 1,87 tonna CO2 kibocsátással kell számolni. Viszont, ha befizetünk 16 eurót, akkor van olyan cég, ami ültet cserébe 2-3 fát Kenyában vagy valahol a világban, amivel valamennyire ellensúlyozhatjuk a repülőút során keletkezett károsanyag kibocsátást. 

Ha az utazásnál sikerül ártalomcsökkentett megoldást találni, akkor az élet más területein, például a tudatosabb életvitel, így a táplálkozás, megújuló energiára épülő fűtés, sőt, akár a dohányzás terén is érdemes tájékozódni a lehetőségekről.

 A technológia és tudomány fejlődésének köszönhetően ugyanis már elérhetőek a cigarettánál kevésbé káros alternatívák azon felnőtt dohányosok számára, akik a káros következmények ismerete ellenére sem szoknak le. Miközben a legtöbben ma is a elsősorban a nikotint tartják a felelősnek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért, e a tudomány jelenlegi állása szerint elsősorban az égés, valamint az égés során keletkező füst a a dohányzással kapcsolatban kialakuló betegségek elsődleges oka. 

Az égés hiányában azonban lényegesen kevesebb káros anyag szabadulhat fel, mint a cigarettázás esetében, amely mind a szervezetünk, mind a környezetünk számára előnyösebb lehet.

Azok a felnőtt dohányosok, akik nem szoknak le, ma már különböző füstmentes technológiákból választhatnak, melyek működése különböző, de ami közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek.

Ilyen például a nikotinsóval működő technológia, illetve a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigaretta, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően, dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel. Viszont fontos tudni, hogy ezek az eszközök sem kockázatmentesek, hosszútávú hatásuk egyelőre nem ismert, és céljuk nem a leszoktatás, hanem az ártalomcsökkentés.

Ahogy a 21. századi ember próbálja megoldani, hogy minél kevesebb káros anyagot juttasson a levegőbe, úgy a rendelkezésre álló technológia is ezt segíti elő, hisz a fejlesztéseknek köszönhetően egyre  több alternatíva van az ártalomcsökkentésre.  Erre jó példa Izland, ahol a megújuló energiaforrások használata miatt ingyen tölthetők az elektromos autók, vagy a világszerte elterjedt - kártyás és érintésmentes fizetés, de a dohányzásra is van már olyan elérhető megoldás - ha valaki valamilyen okból nem szokik le a dohányzásról -, ami kevésbé káros mint a cigaretta, a használójára és a környezetére is. 

Mindemellett  a dohányzás okozta ártalmakat kizárólag egyetlen módon kerülhetjük el: ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától, vagyis egyáltalán nem dohányzunk.