Minden háztartás érintett, ahol van építőkocka

2020. július 21. Ártalomcsökkentés blog

Ahogy arról korábban is írtunk Európa legzöldebb városa Koppenhága, 2025-re teljesen széndioxid-semlegessé szeretne válni. Ennek fényében nem meglepő, amire most a világ egyik legismertebb dán vállalata szánta el magát.

Az elmúlt évek fokozódó környezeti változásai miatt egyre több kis- és nagyvállalatról hallani, hogy eleget téve a fogyasztók és vásárlók elvárásainak, környezettudatos megoldásokra váltanak az ártalomcsökkentés érdekében.

Már a világ leghíresebb építőkockáinak gyártó cége is bejelentette, hogy 2030-ra teljesen fenntarthatóvá válik a termékük előállítása. A döntés nagy változást hoz majd a nagy múltú dán cég történetében, ugyanis 1947 óta ugyanazzal a technikával gyártják le a műanyag kockákat, amelyek nagy része akrilnitril-butadién-sztirolból készül. Ez egy kőolaj alapú anyag, aminek a legyártása jelentős légszennyezéssel jár az előállító üzemek környékén található élővilágra és az ott élő emberekre nézve.

shutterstock_1320672374.jpg

Ezt végül ők is felismerték, ezért tavaly októberben nyilvánosságra hozták az elhatározásukat, miszerint megkezdik a kockák újrahasznosítását és elkezdenek egy új, környezettudatos megoldás után kutatni. Az ártalomcsökkentés mellett fontos szempont azonban az is, hogy az új anyag is kompatibilis legyen az akár 60 éve vásárolt elemekkel és illeszkedjenek egymáshoz a darabok. Ez azért nagy jelentőségű, mert a márka védjegyének számít, hogy minden alkotórésze összeilleszthető egymással.

A cég vállalati felelősségvállalásért felelős elnöke, Tim Brooks azt nyilatkozta, hogy bár eddig is fontos volt számukra a fenntarthatóság, alkalmazkodniuk kell a megváltozott környezeti és vásárlói tényezőkhöz.

Ez a bejelentés rengeteg embert érint, minden háztartást, ahol van ilyen építőkocka, ugyanis az építőkockákkal való játék egy generációkon átívelő kreatív, képességfejlesztő tevékenység, a termék pedig mindenki számára ismert, összeforrva a cég piros logójával. Így ez a fajta ártalomcsökkentés mondhatni, hogy szinte minden háztartásban tetten érhető lesz.

shutterstock_746173786.jpg

Már ez a nemzetközi szinten is ismert, szinte minden háztartásban jelen lévő cég felismerte, hogy érdemes szakítani a régi, jól működő rendszerekkel, és érdemes valami újban, valami innovatív megoldásban gondolkodni. Mivel a technológia adott, ezért látszik, hogy az ártalomcsökkentésnek nincs akadálya, csak akarni kell. Hasonló módon a dohányiparban is rájöttek, hogy szükségszerűen alakítani kell a stratégián, alkalmazkodni kell a piaci igényekhez, ami egyre inkább az ártalmak csökkentése felé mutat. A dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázatával szinte mindenki tisztában van, még ha az okokat nem is tudja mindenki. Sokan a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és megemeli a szívfrekvenciát – tartják a dohányzással kapcsolatos betegségek okozójának. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban az égés, és az égés során felszabaduló füst tehető elsősorban felelőssé.  Egy szál cigaretta meggyújtását követően a füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek nagy része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített. Ezek alapján könnyű belátni, hogy a legjobb az, ha eleve rá sem szokunk a dohányzásra, vagy ha ez már megtörtént, akkor pedig az, ha mihamarabb abbahagyjuk. Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatni kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata. Viszont vannak olyanok, akik minden figyelmeztetés ellenére sem teszik le a cigarettát. Nekik érdemes tájékozódniuk a kevésbé káros alternatívák felől, melyek használata során nem történik égés, így kevesebb károsanyag kerülhet a szervezetükbe, mint cigarettázás esetében. Az ártalomcsökkentésért tett lépések eredményeként már számos füstmentes technológia ismert, melyek hatása és működése eltér egymástól, emiatt itt is fontos a tájékozódás. 

Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohány-hevítéses technológia olyan alacsony hőmérsékleten hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés. Közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek, így a használók, sőt a környezetükben tartózkodók is kevesebb káros anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Fontos megjegyezni, hogy ezek az eszközök nem leszokást segítő eszközök, céljuk az ártalomcsökkentés. Ugyanakkor ezek a technológiák sem kockázatmentesek, mert nikotint tartalmaznak, amely erős függőséget okozó anyag és megemeli a szívfrekvenciát, illetve jelenleg még a hosszú távú hatásuk sem ismert. A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is az, ha tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától, azaz rá sem szokunk, vagy ha megtörtént, minél előbb leszokunk a dohányzásról.

A dánok nagy lépéseket tesznek az ártalmak visszaszorítása érdekében. Céljuk, hogy széndioxid-semleges legyen Koppenhága, valamint az építőkockát gyártó cég is fenntartható gyártásra áll át. Mindehhez legfőképpen az kellett, hogy akarják a változást. Ez pedig követendő példa lehet mindenki számára az élet minden területén, ahol lehetőség van az ártalmak csökkentésére.