Hogy lett látványsport a gumiégetésből?

2020. július 17. Ártalomcsökkentés blog

Korábbi posztunkban már írtunk a szó legszorosabb értelmében vett gumiégetésről. Most egy másik, sokkal közkedveltebb, de egészségre és környezetre semmivel sem kevésbé ártalmas típusáról lesz szó.

Az autóversenyeken bevett szokás, hogy a futam előtt bemelegítik a gumikat. Erre azért van szükség, hogy az autók jobban tapadjanak az aszfalton, így jobb eredményt érhetnek el. Ezt lehet úgy is csinálni, ahogy az a Formula 1-ben is látható: az autókkal alacsony sebességgel cikk-cakkban haladnak a felvezető kör alatt. Ennek egy szélsőséges változata, ami a gyorsulási versenyeken történik. Ott nincs felvezető kör, nem nagyon lehet bemelegíteni a kerekeket, emiatt álló helyzetben pörgetik nagy sebességgel a gumikat a rajt előtt, de annyira, hogy azok füstölnek. Hivatalosan 1962-ben volt először ilyen egy gyorsulási versenyen, amiből rövid idő alatt hagyomány, majd kötelező látványos show elem lett, sőt, külön versenye is van a gumiégetésnek.

shutterstock_1185672166.jpg

Az emberek ezt élvezettel nézik, és önként szívják be a füstöt, ami ilyenkor keletkezik, akárcsak a dohányzásnál. Pontosan ettől a pillanattól lesz a vidám családi programból egy egészségkárosító tevékenység, mint ahogyan a dohányzás is a cigaretta meggyújtásával válik káros tevékenységgé, ugyanis mindkét esetben az égés során keletkező füst jelenti a fő problémát. Bár látványos és az emberek imádják az autóversenyeket és a hozzájuk köthető gumiégetést, de az égetés során keletkező füstben, - akár csak a dohányfüstben - nagyon magas a károsanyagok koncentrációja, sőt, ezek az anyagok egy bizonyos ideig a füst eloszlása után is jelen vannak a levegőben.

A gumiégetés következményei egy autóverseny során tömegeket érinthetnek, ahogyan a passzív dohányzás okozta ártalmaknak is tömegek vannak kitéve. A Földön jelenleg 1,1 milliárd ember dohányzik, hazánkban körülbelül kétmillióan. Mivel a füst a levegőben terjed, így a passzív dohányosok, vagyis szinte mindenki ki van téve a veszélynek.

A dohányzás okozta ártalmakat kizárólag úgy lehet minimalizálni, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra, illetve rászokás esetén minél hamarabb leszokunk róla. A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, így saját egészségünk mellett a közvetlen környezetünkben lévőké is megóvható a károsodástól. Aki viszont valamilyen ok miatt nem tud leszokni, annak ma már van lehetősége, hogy a cigarettához képest kevésbé ártalmas alternatívát válasszon.

shutterstock_1226950438_1.jpg

Mint a belső égésű motoroknál, vagy a gumiégetésnél, úgy a dohányzásnál is a legtöbb ártalmat az égés, illetve az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok okozzák, hisz a tévhittel ellentétben elsősorban nem a nikotin a felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A nikotin függőséget okozó anyag, és megemeli a vérnyomást, valamint a szívfrekvenciát, de a tudomány mai állása szerint azonban a cigarettázás során főként az égés, és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A technika azonban nem csak az autóiparban fejlődik, így azok számára, akik minden figyelmeztetés ellenére sem szoknak le, ma már többféle, égés nélkül működő, füstmentes technológia áll rendelkezésre, hogy a dohányzás okozta ártalmakat csökkentsék. Ilyen például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigaretta, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel.

Az alternatív technológiák hosszú távú hatásai egyelőre nem ismertek, de rövid távon már vannak tudományos kutatások, melyekből megállapítható, hogy ezen technológiák használata során kevesebb káros anyag szabadul fel,  mint a cigarettázás esetén. A brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott, hogy a tévhitekkel ellentétben ezek nem leszokást segítő eszközök, hanem a cigarettánál kevésbé káros alternatívák azon felnőtt dohányosok számra, akik a figyelmeztetések ellenére sem hagynak fel a dohányzással.

A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Ha pedig dohányzunk, az ártalmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását. A gumiégetésnek jelenleg nincs alternatívája, így az autóversenyek látványelemét igyekezzünk minél távolabbról nézni, hogy ezzel is csökkentsük az ártalmakat. Talán eljön az idő, amikor a technika fejlődése lehetővé teszi, hogy olyan anyagból készüljenek a gumiabroncsok, amelyek a magas fordulaton történő pörgetést égés és füst nélkül is látványossá teszik, akárcsak más iparágakban.

 

süti beállítások módosítása