Ha valakihez eddig még nem ért el a vízhiánnyal kapcsolatos problémakör híre, idén nyáron biztosan találkozott vele, az eddigi mért legmelegebb nyár és szárazság ugyanis mindenkit érintett. Cikkünkben összeszedjük a vizeinkkel kapcsolatos legnagyobb problémákat, majd a megoldási javaslatokat is megmutatjuk.
1.Szárazság
Az idei nyáron különösen kevés csapadék esett és extrém forróság is tombolt. Ezt nemcsak az emberek viselik nehezen, de a mezőgazdaságban, így az élelmiszerellátásban is komoly károkat okoz. A gátak és az öntözőrendszerek is negatív hatással lehetnek a vízellátásra, hiszen aszályt okozhatnak, így megzavarhatják a tavak és folyók természetes körforgását. Így nem jut elég pára a levegőbe, nem tudnak kialakulni azok az esőfelhők, amelyekből aztán eső hullhat a földre. A megemelkedett levegőhőmérséklet is akadályozza az esőt, mivel a magasabb hőmérsékletű levegő több párát tud megtartani.
2.Villámárvíz
Az utóbbi időkben egyre többször tapasztalhatunk olyan villámárvizeket, amelyek elég komoly károkat okozhatnak. A villámárvíz azt jelenti, hogy nagyon rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik le, jellemzően 10-200 négyzetkilométernyi területen. A villámárvizek mezőgazdasági, ipari és vagyoni károkat okozhatnak, fertőzések, betegségek járhatnak a nyomukban és kisebb termetű állatfajok pusztulását eredményezhetik. Kialakulásukért nagy részben az emberi tevékenység felelős, például a hőerőművekhez használt hűtővíz nem jut vissza a folyókba, tavakba, hanem páraként landol a légkörben, amelyből eső lesz.
3.Vízszennyezés
Talán a cigarettázás kapcsán nem a vízszennyezés jut eszünkbe, de megdöbbentő tény, hogy az óceánok, tengerek és folyók egyik leggyakoribb hulladéka a cigarettacsikk. Egy eldobott cigarettacsikk akár 500-1000 liter vizet képes beszennyezni és csak 10-12 év alatt bomlik le. Az ipari hulladékok, vegyszerek folyóba történő eresztése sajnos hazánkat is gyakran érintő probléma: elsősorban az belépő folyók nehézfém-szennyezettsége a számottevő. A problémakör szomorú aktualitása, hogy éppen idén tavasszal egy Szlovákiában lévő bányából ömlött szennyezett víz a Sajóba. De említhetnénk a folyók által hozott műanyag palackokat is, amelyek lebomlása több száz év, miközben folyamatosan mérgezik a vízi élőlényeket a bomló mikroműanyagok.
4.Vízhiány
Sajnos egyre nagyobb probléma a Földet érintő ívóvízhiány. Ez azt jelenti, hogy az emberek ívóvízigénye meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget. Az előrejelzések szerint a vízhiányos területek lakosságának száma 2025-re meghaladhatja a 3 milliárdot. A probléma elsősorban Ázsiát és Dél-Afrikát érinti. A vízhiányért legfőképp a mezőgazdaság felelős, az öntözésre használt víz mennyisége ugyanis hatalmas méreteket öltött. A probléma hazánkat is elérheti, mivel egyre kevesebb csapadék hullik.
A fenti példák is rávilágítanak arra, hogy az emberi tevékenység nem elhanyagolható szerepet játszik a vizek szennyezettsége, az esővíz csökkenése és a szárazság tekintetében. Felmerül a kérdés, hogy mi tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy a káros folyamatokat a visszájára fordítsuk vagy hogy csökkentsük az ártalmakat? Nagyon is sokat.
Megfelelő csapadékvíz-kezelés
A lehulló esővíz elraktározásával hatékonyan tudunk felkészülni a csapadékmentesebb időszakra. Jelenleg a lehulló esővíz 90%-a kárba megy, ahelyett, hogy hasznosítanánk. Ilyen innovatív beruházás készült például Budapesten a Blaha Lujza téren, ahol a felszín alatt olyan csapadékvíz-megkötő rendszert hoztak létre, amelyet az ide telepített fák teljes egészében meg tudnak kötni. Ez két dologra jó: egyrészről a fák segítenek a levegő minőségének javításában, öntözésükhöz pedig nincs szükség külön vízre, másrészről villámárvizek esetén el tudják vezetni az esővizet úgy, hogy azok ne okozzanak kárt. Budapest főtájépítésze a lakosság segítségét is kéri a Blahán: ne lakatoljanak a fákhoz bicikliket, ne pisilje le a kutya és ne dobálják oda a cigicsikkeket.
Vízszennyezés megszüntetése, szennyvíz felhasználása
Természetesen a legfontosabb az lenne, hogy az emberek haladéktalanul és minden kompromisszum nélkül hagyjanak fel minden olyan ipari tevékenységgel, amelyek beszennyezik a folyókat. Ezenfelül ideje lenne a szennyvíz hatékonyabb felhasználását is bevezetni, amelyben megvalósulhatna a tömérdek mennyiségű öntözővízigény kielégítése. Emellett a több csapadék keletkezéséhez elkerülhetetlen az üvegházhatás csökkentése, azaz az olyan tevékenységek beszüntetése, amelyek során füst vagy gáz keletkezik, amelyek a légkört szennyezik.
Tudatos vízhasználat
Természetesen a vízkészletek megfelelő kezelése, a szennyezések megakadályozása főként az államok hatásköre, de azért mi is sokat tehetünk. Első körben azáltal, hogy nem pazaroljuk a vizet. Engedjük el az úszómedencéket, a kádban való fürdést, a mosogatás során történő vízpocséklást. Aki megteheti, takarításhoz használjon úgynevezett szürke vizet, például azt a vizet, amelyet a zöldséget megmosásakor tett félre.
Emellett figyeljünk oda arra is, hogy mi magunk se legyünk a vízszennyezés okozói. Ne dobáljuk el a műanyagpalackokat, sem a cigarettacsikket. Figyeljünk oda a személyes károsanyag-kibocsátásunkra! Talán nem is gondolnánk, de a dohányzás során is olyan káros anyagok kerülnek a levegőbe, amelyek tovább rontják annak minőségét.
A cigaretta égése során keletkező füst ugyanis közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Így inkább tartózkodjunk a cigarettázástól. Aki még nem szokott rá a dohányzásra, ne is kezdjen bele. Ha pedig valaki már él ezzel a káros szenvedéllyel, minél hamarabb szokjon le róla.
Aki valamiért mégsem hagy fel a cigarettázással, az is csökkentheti a dohányzás ártalmait. Ma már vannak olyan égés nélkül működő, füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezek használatához nincs szükség tűzre, így nem keletkezik sem parázs, sem pedig füst, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. Fontos tudni azonban, hogy a füstmentes technológiák célja nem a leszokás, hanem az ártalomcsökkentés azon felnőttek számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább folytatják a dohányzást. Ugyanakkor ezek a technológiák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy erősen addiktív hatású anyag, egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.
Épp ezért a legjobb választás egyértelműen az, ha teljes mértékben tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától. A cigarettázás abbahagyásával nem csak a saját és környezetünk egészségéért, hanem a Föld védelméért is sokat tehetünk. Ha dohányzunk, semmiképpen se dobjuk el a csikket, hanem helyezzük a kijelöld gyűjtőbe. Ugyanez igaz minden hulladékra. A víz az emberi létezés alapvető feltétele, de az utóbbi években zajló tendenciák azt mutatják, létezése korántsem olyan egyértelmű, mint az emberiség létezésének kezdete óta volt. Figyeljünk oda a vizeinkre!
