- Hello, milyen napod volt?
- Semmi különös – mondtam, de közben arra gondoltam, hogy mennyi nasit tömtem magamba, hogy az okosórám többször is jelzett, hogy mozognom kéne, de nem volt rá időm, hogy megint kevés folyadékot fogyasztottam, amit ahelyett, hogy vízzel pótoltam volna, inkább megittam egy kávét, amit egy üveg kóla kísért.
A fenti fiktív beszélgetésből látszik, hogy mennyi ártalmas hatás ér bennünket egy átlagos hétköznap. Lehet, hogy nem is gondolnánk, de ezek a láthatatlan veszélyforrások sokkal ártalmasabbak lehetnek az egészségünkre, életünkre, mint gondolnánk. Például egy túlzásba vitt, illetve megfelelő védekezés nélkül töltött napozás nem csak piros bőrfelületet eredményezhet, de sokkal súlyosabb következményekkel is járhat. Ugyanígy a rendszertelen étkezés sem csak a pillanatnyi, napi dolgainkra van kihatással. Ha nem tájékozódunk hétköznapi szokásainkat illetően, azzal kárt is okozhatunk magunknak, sőt, akár környezetünknek is. Nézzünk meg ezek közül néhányat közelebbről is.
Sokan tapasztaltuk nyáron, hogy milyen egy meleg délutánon a napsugaraktól felfűtött helységben dolgozni. Ekkor szoktuk – ha van rá lehetőségünk – bekapcsolni a légkondit, hogy valamennyire lehűljön körülöttünk a levegő. Ugyanez megtörténhet velünk akaratunk ellenére is egy tömegközlekedési eszközön, vagy egy plázában, ahol alapból hűtve van a légtér, és nem tudunk szólni, hogy pár fokkal vegyék feljebb a hűtőberendezés hőmérsékletét. A légkondinak valóban nagy előnye, hogy azonnali lehűlést biztosít, amit viszont nem feltétlenül veszünk számításba, hogy a hűsítő levegővel együtt mennyi baktérium kering folyamatosan a helyiségben. Ennek következtében sok embernél jelentkezhet megfázásos, allergiás tünet (orrfolyás, tüsszögés, köhögés, könnyezés), sőt akár kötőhártya-gyulladás és fogfájás is kialakulhat.
Az állandó légkondi használat helyett kevésbé ártalmas, ha ventilátort használunk. Igaz, hogy nem hűti le a levegőt, de a levegő keringetésével alacsonyabb lesz a hőérzetünk. Érdemes abba is belegondolni, hogy évekkel ezelőtt, szüleink, nagyszüleink idejében se volt légkondícionáló. A léghűtő berendezések megjelenésével csak nőtt az igény ezekre az eszközökre, de nőtt az átlag hőmérséklet is – ironikus módon részben pont a légkondinak is köszönhetően. Tehát, ha kiszállunk ebből az ördögi körből, akkor nem csak magunkat kíméljük meg számos baktériumtól, de a bolygónkra is pozitív hatással lehetünk. A hűtéssel ellentétes példa, hogy Angliában pont a kijárási korlátozások miatt két hónapon keresztül nem égettek szenet áramtermeléshez. Ennek következtében csökkent az égés által kibocsátott füst mennyisége, tehát a szmog is enyhült a levegőben. A légkondi ugyan nem termel füstöt, viszont hasonlóan káros hatással lehet a környezetre és ránk is a levegőbe juttatott baktériumok által.
Egy másik gyakori hétköznapi probléma a sok ülés és a helytelen testtartás miatt kialakuló nyak-, hát-, csípő-, derékfájdalom. Ezek a panaszok a stressz miatt is kialakulhatnak ugyan, de legtöbbször a széket szokták okolni, amiben nem lehet kényelmesen ülni, így belekényszerül az ember egy rossz testtartásba. Ezen javíthatunk egy ergonómikus székkel, de akár rövid mozgásgyakorlatokkal is. A technika fejlődése révén ma már a különböző okosórák, okoskarkötők jelzik használójuknak, ha túl sokat ülnek egy helyben, és eljött az idő, hogy felálljanak és mozogjanak 5 percet, ellensúlyozva ezzel a helytelen ülés okozta ártalmakat. Érdemes figyelni a jelekre. Semmi esetre sem mondható természetesnek, ha egy 30 éves embernek állandóan fáj a háta, a nyaka, a válla. Ezek mind a sok ülés, rossz testtartás következményeiként jelentkeznek. Nem szabad ennyiben hagyni, tájékozódni kell és alternatív megoldásokat keresni, mint ahogy az élet más területein is. Például egy álló munkaállomás beszerzése jó megoldás lehet.
Ha már felállunk és sétálunk, akkor vigyázzunk arra, nehogy elcsábuljunk és a hűtő vagy a bolt irányába induljunk valami édességért. Persze enni kell, mert a szervezetnek szüksége van az energiára, de unaloműzésből nem célszerű a nassolást választani, hiszen annak akár elhízás lehet a vége. Érdemes bevezetni a tudatosságot az étkezésünkbe is. Nézzünk utána, hogy mit eszünk, az honnan származik, mennyi mesterséges anyag van benne, vagy hogy érdemes-e akár vegetáriánusnak lenni. Gondolkozzunk előre, tervezzük meg a napunkat a táplálkozás terén is. Erről beszélt Wolf András séf, amikor azt mondta, hogy “a gasztronómia egyre divatosabb lett a konyhában.” A táplálkozásban mindig lehet valami újat találni. Most, hogy lement a házi kovászolás, kenyérsütés első hulláma, meg lehet próbálkozni a tudatosabb táplálkozási formákkal. Már azzal is nagy előrelépést teszünk a tudatosság útján, ha ügyelünk rá, hogy jót együnk. A mennyiségekre is érdemes figyelni, hisz nem kell mindig nagy adagot fogyasztanunk. A mennyiség helyett inkább a minőség legyen a mérvadó. Ugyanannyi, illetve nem sokkal több pénzből sokkal egészségesebben is táplálkozhatunk, ami pozitívan hathat a közérzetünkre és a teljesítményünkre is.
Ugyanakkor egy baráti grillezés is ártalmas tud lenni. Itt nem az égési sérülésekre gondolunk elsősorban, hanem a füstben lévő káros anyagokra.
A grillezés során felszabaduló füstben ezernyi vegyi anyag van, amely káros hatással lehet az emberi szervezetre, akárcsak a cigaretta égése során felszabaduló füst is.
Egy baráti összejövetel során a felmérések szerint pedig valószínűleg ki leszünk téve a cigarettafüst veszélyének is, mivel Magyarországon 2 millió ember cigarettázik, tehát egy 10 fős társaságból a statisztikai átlag szerint kettő dohányos. Az ő esetükben az lenne a legjobb, ha eleve rá sem szoktak volna, vagy ha ez megtörtént, akkor mihamarabb leszoknak. Sokan a nikotint tartják a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges forrásának. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban ezekért elsősorban az égés során keletkező füst tehető felelőssé. A cigarettafüstben ugyanis az FDA (Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) kutatása szerint több ezernyi vegyület van, melyek közül 93 bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezen ártalmak elkerülésének legeredményesebb módja a megelőzés: a rá nem szokás fontosságának hangsúlyozása, illetve rászokás esetén a leszokás támogatása minden lehetséges eszközzel. Azon felnőtt dohányosok számára, akik valamilyen okból nem hagyják abba a dohányzást, de szeretnék csökkenteni az ártalmakat, ma már több füstmentes technológia áll rendelkezésre. Ilyen például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigaretta, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel. Fontos megjegyezni, hogy egyik technológia használata sem kockázatmentes, hisz mindegyik használata során nikotin jut a szervezetbe, ami függőséget okozó anyag, továbbá ezen alternatívák hosszú távú hatása sem ismert jelenleg. Az is fontos, hogy ezen eszközök célja nem a leszoktatás, hanem az ártalomcsökkentés.
A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés a legjobb módja továbbra is az, ha eleve rá sem szokunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztására, ha pedig már rászoktunk, igyekezzünk minél előbb teljesen leszokni.
