Gumiégetés okozta katasztrófa

Évente cseréljük, van belőle téli és nyári, ettől tapad például az autó az utakon, nem utolsó sorban pedig végtelenül káros hatással lehet a környezetre. Ez a járművek kerekein lévő abroncs. Mindenki kötődik valamilyen szinten a kerékgumihoz, mert aki tömegközlekedéssel utazik, aki autóval jár, aki beül egy ismerőséhez egy kocsiba, vagy biciklire pattan, mindenki ennek az anyagnak (is) köszönheti, hogy a jármű eljut A-ból B-be. Amíg nincsenek repülő autók, motorok, addig ez így is marad. És ezzel együtt jár az abroncsok feldolgozásának problémája is, ami még azokat is érinti, akik még életükben nem láttak kocsit. Az elhasznált kerékgumit ugyanis leginkább elégetik, és az égés során keletkező füsttel egészségre ártalmas, rákkeltő, idegrendszert károsító anyagok juthatnak a levegőbe.

shutterstock_1246162471.jpg(Shutterstock)

Egyértelmű, hogy nem éri meg gumiabroncsot égetni, mivel az rövid és hosszú távon is káros egészségügyi hatásokkal járhat a lakosságra nézve. Ugyanez a helyzet például a dohányzással is, amely során az égés során keletkező cigarettafüstben lévő káros vegyületek a levegőbe kerülve ugyanúgy a nemdohányzók szervezetébe is juthatnak. A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer mérgező anyag van, melyek közül 93-ról bizonyított, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával. A cigerattafüst nem csak a dohányos problémája, ami hazánkban több mint két millió főt jelent, hanem mindenkié, hisz passzívan mindenki elszenvedi ezeket az ártalmakat. A dohányzás káros hatásainak csökkentésére már van alternatíva. Természetesen a legjobb az, ha eleve rá sem szokunk a dohányzásra, vagy ha ez már megtörtént, akkor pedig az, ha mihamarabb abbahagyjuk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége. Habár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát, hogy leteszi a cigarettát, minden eszközzel támogatni kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata.

 

Viszont vannak olyanok, akik minden figyelmeztetés ellenére sem teszik le a cigarettát. Nekik érdemes tájékozódniuk a kevésbé káros alternatívák felől, melyek használata során nem történik égés, így kevesebb károsanyag kerülhet a szervezetükbe, mint cigarettázás esetében. Ma már számos füstmentes technológia közül választhatnak, melyek hatása és működése eltér egymástól, emiatt itt is fontos a tájékozódás.

Ha a 2 millió magyarországi dohányos ennyi ártalmat képes okozni, akkor képzeljük el, hogy mire képes az a 40 ezer tonna gumihulladék, ami évente keletkezik hazánkban. Ehhez képest az Amerikai Egyesült Államok évente több mint 300 millió hulladék gumiabroncsot állít elő, amely egy Elon Musk-tanulmány szerint elegendő ahhoz, hogy a Jupiter teljes felületét műfűvel, gumiszőnyeggel és crossfit edzőtermekkel borítsa be.

A fenti számokból is látszik, hogy tetemes mennyiségről van szó, aminek a tárolása sem igazán megoldott. Hatalmas abroncstemetők jöttek létre, illetve esetenként nagy hangárokban tartják őket, így oldva meg az elhelyezés problémáját. De kicsiben, személyesen is meg lehet nézni, hogy egy-egy gumiszervíz raktára, belső udvara hogy áll az abroncsok szakszerű elhelyezésével. Ezeken a nagyobb helyeken keletkezhet olyan tűz , ami óriási katasztrófával jár. A gumi rendkívül magas hőfokon ég, a tűzoltók napokon keresztül oltják, mivel ennek az anyagnak van egy olyan tulajdonsága, hogy nem csak a felszínén, hanem belül is ég.

shutterstock_1735745384.jpg(Shutterstock)

A használt gumiabroncsok feldolgozásának egyik módja, hogy anyagában hasznosítják: bedarálják és mondjuk ütéscsillapító gumilap lesz belőle, ami megtalálható kültéri edzőtermeknél, játszótereknél egyaránt. Illetve lehet belőle még teniszlabda is. Azonban jelentős mértékben cementgyárakban és hulladékégető művekben égetik el őket, amivel kapcsolatban a legfőbb probléma a légszennyezés, ami a korszerű szűrőberendezések ellenére is fennáll. A gumihulladék égetésének veszélyeit jól mutatja, hogy az amerikai környezetvédelmi ügynökség mérései szerint egy szabadtéri gumihulladék égése során tizenháromezerszer annyi mutagén vegyület kerül a levegőbe, mintha egy jobb szénerőműben gyújtanának be.

Magyarországon közel 20 éve tilos gumit égetni, de még mindig akadnak esetek, amikor gumiégetésen kapnak egy-egy lakost.

A gumihulladék égetése közben keletkező látható füstcsóvát mindenképpen kerüljük el, mert itt nagyon magas a szennyezőanyagok koncentrációja, de a káros anyagok a látható füst feloszlása után is jelen vannak a levegőben. A gumiégetés során felszabaduló szennyezőanyagok egy része a talajra is kiülepszik, és számos közülük igen nehezen bomlik le. Különösen kockázatos ezért a háztartási gumihulladék égetés, mert a közeli kiskertekben az esetlegesen szennyeződött termések elfogyasztásával ezek a káros anyagok bejuthatnak az emberi szervezetbe is.

Míg a gumimégetésnek minden formája súlyos füstképződéssel jár, addig a dohányzásnak van füstmentes alternatívája. A tudomány fejlődésnek köszönhetően ma már számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő, és még a hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel működésük során, a használók és a környezetükben tartózkodók is kevesebb káros anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohány-hevítéses technológia olyan hőmérsékleten hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön. Fontos megjegyezni, hogy ezek az eszközök nem leszokást segítő eszközök, a céljuk az ártalomcsökkentés. Ugyanakkor ezek a technológiák sem kockázatmentesek, mert nikotint tartalmaznak, amely erős függőséget okozó anyag és megemeli a szívfrekvenciát, továbbá ezen új technológiák a hosszútávú hatása sem ismert.

A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is az, ha tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától, azaz rá sem szokunk, vagy ha megtörtént, leszokunk a dohányzásról.