Hétköznapi dolgok, amikről nem is gondolnád, hogy újrahasznosított anyagból készültek

2020. április 30. Ártalomcsökkentés blog

Rengeteg csomagolóanyagot használunk a mindennapi életünk során, amelyek jellemzően azonnal a szemetesben (jobb esetben a szelektív kukában) kötnek ki. Ezeknek a csomagolóanyagoknak az újrahasznosítása számtalan lehetőséget rejt magában. 

Több példa is bizonyítja, hogy a környezettudatosság leginkább fejben dől el. Ha kicsit jobban odafigyelünk máris tettünk valamit az ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében. 

A korábbi posztban írtunk arról, hogy fast fashion ruhák helyett érdemes használtban gondolkozni. De ha valaki bármilyen okból kifolyólag nem akar használt ruhát venni, az – a környezettudatosság jegyében – vehet akár újrahasznosított anyagokból készültet is. Az ilyen kollekciókban ma már találhatunk magunknak pólót, pulóvert, illetve a nyárhoz közeledve még rövid- és úszónadrágot, valamint női fürdőruhát is.

shutterstock_1220959294.jpg

Természetesen cipőből is van olyan, ami újrahasznosított műanyagból készült. Az egyik legnagyobb sportruházati márka olyan cipőt gyártott, ami teljes egészében újrahasznosított anyagból készül.  Egy másik nagy sportruházati márka egyes üzleteiben le lehet adni bármilyen márkájú használt cipőket, amiket később a megfelelő helyen szétszednek, hogy a textilből, gumiból és egyéb anyagokból új(ra) ruha vagy cipő legyen.

Az újrahasznosításra való törekvés azonban nem csak a textiliparra jellemző.

Nézzünk néhány izgalmas és meglepő példát arra, hogyan alkalmazzák az újrahasznosítást az egyes iparágak: 

Az elhasznált búvárruha például tökéletesen alkalmas arra, hogy később jógamatrac legyen belőle.

buvar_matrac.jpg

A fesztiválokon az egyszer használatos poharakat felváltotta a visszaváltható repohár. Ennek egy magasabb szintje az, amikor a repohár már eleve újrahasznosított műanyagból készül, illetve azt a fesztivál után szintén újrahasznosítják.

Egy másik terület, ahol hódít az újrahasznosítás; a közlekedés. Az autógumikból például dizájner virágtartó vázákat, vagy kiváló foteleket is lehet készíteni, de nem mellékesen a simára “borotvált” abroncsok forgácsából évi 2 millió darab teniszlabda készül.

 shutterstock_1389064688.jpg

Ha az utóbbi példát nézzük, akkor látszik, hogy olyan alapvetően károsanyag-kibocsájtó eszközben is lehet találni újrahasznosítható anyagokat, mint egy autó. Sőt! A mai autók gyártásához szintén nagyon sok újrahasznosított anyagból készült alkatrészt használnak fel. A károsanyag-kibocsájtás, ezáltal a környezeti ártalomcsökkentésére pedig remek megoldást nyújtanak az elektromos autók.

Lehet, hogy meglepő, de nem csak az autózásnak, hanem a dohányzásnak is van már ártalomcsökkentett módja.

Az alternatív technológiák újrahasznosításából még nem lehet menő táskát, vagy napszemüveget csinálni, de a környezetünkért már tehetünk valamit általuk; a tudomány fejlődésének köszönhetően ma már létezik a cigarettázáshoz képest a környezetünkre és szervezetünkre kevésbé káros alternatíva azon felnőtt dohányosok számára, akik valamiért nem szoknak le a cigiről.  

A cigaretta ugyanis kétségtelenül káros az egészségre és a használata után keletkező csikk nemcsak felesleges szemét, hanem a természetben eldobott csikk szennyezheti például a vizeinket is, a cigarettázás során keletkező füstről már nem is beszélve. Napjainkban azonban különböző füstmentes technológiák léteznek, amelyek bizonyos típusaira jellemző, hogy használatuk után nem keletkezik csikk, míg más típusok esetén az eszköz az életciklusa végén szétszedhető, és újrahasznosítható, alkalmazásuk során pedig nem történik égés, így nem keletkezik füst sem, vagyis az ökológiai lábnyom a füstmentes technológiák használatával csökkenthető.

Füstmentes kategóriába tartozik például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigi, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel. Ezekben a technológiákban közös, hogy nincs égés, így füst sem keletkezik. A tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis az égés során keletkező cigarettafüstben több ezer mérgező anyag van, melyek közül 93-ról bizonyított, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával.

A füstmentes technológiák használatához megváltozott fogyasztói magatartás is társulhat: ezeknél a technológiáknál a fogyasztók kisebb aránya dobja el ugyanis a visszamaradt hulladékot (pl.: e-ciginél a folyadék patronját, dohány-hevítéses technológia esetén a dohánytöltetet), így kevesebb szemét és környezetkárosító anyag keletkezhet. Ilyen szempontból a füstmentes technológiák jótékony hatással lehetnek a környezetre, de használatuk nem kockázatmentes, mivel nikotint tartalmaznak és hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, így fontos a tájékozódás. A dohányzás okozta ártalmakat továbbra is úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, azaz a leghatékonyabb továbbra is az, ha nem szokunk rá a dohányzásra, illetve rászokás esetén minél hamarabb leszokunk róla. 

A környezeti ártalmakat pedig a felesleges vagy megunt dolgok újrahasznosításával mérsékelhetjük.