A 21. század egyik legnagyobb és legelterjedtebb technológiai újítása a kávézás terén a kapszulás termékek térhódítása. Habár ezek a termékek követik a trendet, ugyanakkor nagyon sok problémát is jelentenek, hiszen rengeteg kapszula fajtát nem lehet újrahasznosítani. Sajnos annyi kávékapszulás terméket fogyasztunk, hogy lehetetlen minden egyes darabot újrahasznosítani. Így - akárcsak a műanyag esetében - gyakran ezek is a kommunális hulladék közé keveredhetnek, ha a vásárló nem gyűjti össze külön a háztartásban. Pedig nem kis mennyiségről van szó. Becslések szerint 2012-ig 28 milliárd kapszulát használtunk el. Ez a szám felfoghatatlanul sok és gondoljunk csak bele, hogy ez mennyivel lett több az elmúlt 8 év alatt, amikor már tényleg szinte minden kávémárka kiadta/kiadja a saját kapszulás termékét.
Mit lehet ez ellen tenni? A hamburgi helyhatóság például kitiltotta a kapszulás kávékat a közintézményekből. Ezzel a döntéssel felhívták a közvélemény figyelmét egy súlyos és komoly problémára és így próbálják szemléletváltásra ösztönözni a helyi lakosokat.
Szerencsére ma már rengeteg megoldás közül választhat az, aki szeretné élvezni a kapszulás kávék kényelmét, luxusát és mellette a Földnek sem akar ártani. Például vásárolhatunk újratölthető kapszulákat, vagy támogathatjuk azokat a cégeket, amelyek gyorsabban lebomló anyagokból készítik el a termékeik csomagolását. Létezik többek között már komposztálható kávékapszula is, és a papíripar melléktermékét (lignint) használó kapszulák is, amelyek néhány hét alatt teljesen megsemmisülnek a komposztban, miközben ugyanúgy megőrzik a kávé frissességét, mint a műanyagba csomagolt társaik. A választható alternatívák sorának itt még nincs vége. Egy új kutatás azt állítja, hogy az újrahasznosítható, alumíniumból készített kapszulák ennél is környezetkímélőbbek, mivel sohasem keletkezik belőlük hulladék: ha a kapszulák kiürülnek, a visszaküldésük után a gyártó újratölti azokat és nagyobb részüket fel is tudja használni ismét, mivel az alumínium végtelenszer újrahasznosítható anyag.
A fenti példából látszik, hogy egy olyan mindennapi szokás, mint a kávézás is tud jelentős károkat okozni a természetben. Mégis van rá megoldás, van lehetőség arra, hogy tudatosan hódoljunk ezen élvezetnek úgy, hogy közben nem okozói, hanem megoldói vagyunk egy társadalmi problémának. Ugyanígy más káros hétköznapi tevékenységekre, szokásokra is lehet alternatív megoldás. Például a kávézás mellé sokszor társuló dohányzásra is.
Ez a szokás világméretű probléma, mivel a Földön több mint 1 milliárd ember dohányzik, hazánkban pedig több mint 2 millióan. Ekkora számok mellett egyértelmű az is, hogy nem kevés melléktermék, csikk és füst keletkezik, ami nem csak a dohányzóra, de a környezetére is rendkívül negatív hatással van.
És amellett, hogy a csikkek is komoly környezeti gondot okoznak, az egészségügyi probléma is jelentős: a dohányzás egészségügyi ártalmainak elsődleges okozója a dohány égése során keletkező füst. A legtöbben a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és fogyasztása okozhat például fejfájást, szédülést – tartják leginkább felelősnek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért, de a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst, ami közel hétezer vegyi anyagot tartalmaz. Ezek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségére. A cigarettázás ártalmait azonban nem csak a dohányosok, de a környezetük is elszenvedi, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. A legjobb az mind a környezetvédelem mind az egészségünk védelme szempontjából, ha eleve rá sem szokunk, ha pedig már rászoktunk a dohányzásra, akkor azzal tehetjük magunknak és a társadalomnak a legtöbbet, ha minél előbb letesszük a cigarettát. A leszokással egyértelműen csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata, ezért aki erre elhatározza magát, azt támogatni kell. Azoknak a felnőtteknek, akik minden figyelmeztetés ellenére mégsem szoknak le, ma már van lehetőségük, hogy égéstől, így füsttől mentes technológiát válasszanak, amelyek a cigarettához képest kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Arra azonban jelenleg nem áll rendelkezésre bizonyíték, hogy a kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkenése milyen arányban áll az egészségkárosító hatás csökkenésével.
Ilyen füstmentes technológia például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg az utóbbi olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.
Azonban a füstmentes termékekben is megtalálható a nikotin, amely függőséget okozó anyag és megemeli a szívfrekvenciát, így ezen technológiák használata sem kockázatmentes, és a hosszú távú hatásukról sem állnak rendelkezésre elegendő tapasztalatok. Így a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, hiszen ezzel tehetünk a saját és környezetünk egészségéért a legtöbbet. A füstmentes technológiák csak azoknak a felnőtt dohányosoknak jelenthetnek alternatívát, akik valamilyen ok miatt nem teszik le a cigarettát, annak ellenére, hogy tisztában vannak a dohányzás káros következményeivel.
A világ folyton változik, újabb és újabb technológiai vívmányok teszik könnyebbé a napjainkat és nyújtanak környezetkímélőbb alternatívákat, hiszen önmagunk és környezetünk védelme közös érdekünk. Ahogyan a kávékapszulák tekintetében, úgy az élet számos területén, például dohányzás esetén is tájékozódjunk a környezetre kevésbé ártalmas megoldásokról!.
