Keressük Magyarország legzöldebb pontját

2020. augusztus 7. Ártalomcsökkentés blog

Ilyen se volt még: ember által érintetlen levegőre bukkantak a kutatók. A CNN szerint ez volt az első olyan kutatás, ami az Antarktisz körüli levegő bioaeroszolos összetételét vizsgálta.

shutterstock_166172294.jpg

A kutatás során kiderült, hogy semmilyen olyan részecskét nem találtak a Déli-óceánon, ami emberi tevékenységre utalna.

Nem ez a helyzet az északi féltekén és a szubtrópusi óceánok feletti levegővel. Ott már nagyban látszik az emberhez köthető anyagok jelenléte. Mikrobák szintjén vizsgálták a levegő összetételét; és megállapították, hogy az apró részecskék akár több ezer kilométer megtételére is képesek a szél segítségével. Tehát úgy is tud károkat okozni az ember a környezetben, ha valójában nem is tartózkodik ott, az ártalmak által érintett helyszínen.

 

A légszennyezettség globális probléma, mindenkit érint, mint például az éghajlatváltozás, vagy a dohányzás. Lehet, hogy a világon “csak” 1 milliárd ember dohányzik, Magyarországon “csak” 2 millió fő, mégis mindenki elszenvedi a dohányzás okozta ártalmakat, mint ahogyan a légszennyezését is. Például az égés során keletkező füsttel a levegőbe kerülő toxikus anyagok belélegzésekor. És ez nem csak akkor érvényes, amikor egy közelünkben cigarettázó ember pont az arcunkba fújja a füstöt, mert mint a fenti példából is látszik: a levegőben található mikrobák  amik szabad szemmel nem látható élőlények, így szárnyuk sincs, amivel repülni tudnának, de mégis több ezer kilométert is képesek megtenni a szélnek köszönhetően. A dohány égése során keletkező füstben pedig ezernyi vegyi anyag keletkezik, melyek közül 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített.

A dohányzás okozta ártalmak ellen legjobban úgy tudunk védekezni, ha eleve rá sem szokunk, vagy ha ez már megtörtént, akkor mihamarabb abbahagyjuk, a leszokással ugyanis egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége. A leszokás nem könnyű, ezért aki elhatározta magát rá, minden eszközzel támogatni kell, Viszont vannak olyanok, akik minden figyelmeztetés ellenére sem teszik le a cigarettát. Nekik érdemes tájékozódniuk a kevésbé káros alternatívák felől, melyek használata során nem történik égés, így kevesebb károsanyag kerülhet a szervezetükbe, mint cigarettázás esetében. Ma már számos füstmentes technológia áll rendelkezésre, melyek hatása és működése eltér egymástól,

Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohány-hevítéses technológia olyan alacsony hőmérsékleten hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön. Közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel a működésük során, a használók, sőt, a környezetükben tartózkodók is kevesebb káros anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Fontos megjegyezni, hogy ezek az eszközök nem leszokást segítő eszközök, a céljuk az ártalomcsökkentés. Ugyanakkor ezek a technológiák sem kockázatmentesek, mert nikotint tartalmaznak, amely erős függőséget okozó anyag és például megemeli a szívfrekvenciát. A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is az, ha tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától, azaz rá sem szokunk, vagy ha megtörtént, leszokunk a dohányzásról. 

Amint látszik: van lehetőségünk az ártalomcsökkentésre.

Ezért is keressük a mi “Déli-óceánunkat”, azaz hazánk legzöldebb pontját, vagy azt a helyet, ami a zölddé válás útjára lépett és már szemmel látható változásokat ért el.

Küldjön egy fotót és írja meg röviden, hogy miért az Ön által választott hely a legtisztább. Ez lehet akár egy olyan terület, ami még nem tökéletesen környezetbarát, de már elindult az ártalomcsökkentés útján. Lehet egy belvárosi gang, ami úgy néz ki, mint egy botanikus kert; egy társasház udvara, ahol nem csak szelektíven lehet gyűjteni a hulladékot, de komposztálni is lehet; egy lakás, amit akár biodome-nak is lehetne hívni, annyira bevette a természet.

A Magyarország legzöldebb pontja címre október 31-ig lehet pályázni. A beérkező pályázatok egy blogposztban szedjük össze, ahol majd az olvasók dönthetik el egy szavazáson, hogy melyik nyer.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a pályázathoz kapcsolódóan küldött e-mailben, a pályázatra beküldött fotón esetlegesen szereplő egyes személyes adatokat és/vagy a beküldött képen esetlegesen látható személy(ek) képmását, továbbá az e-mail küldőjének e-mail címét az Inda-Labs Zrt. (székhelye: 1036 Budapest, Lajos utca 48-66.) mint adatkezelő a játék céljából a játék időtartama alatt kezeli. Az e-mail elküldésével az azt elküldő személy az adatkezeléshez hozzájárulást ad. Amennyiben pályázathoz kapcsolódóan küldött e-mailben vagy a pályázatra beküldött fotón más személyek adatai / képmása látható, úgy a beküldő személy egyúttal felelősséget vállal azért, hogy jogosult a személyes adatokat ill. a képmást elküldeni, és azok kezelésére, felhasználására vonatkozólag az adatkezelő részére hozzájárulást adni. Az e-mail küldője felelősséget vállal továbbá azért, hogy az általa beküldött információk megfelelnek a valóságnak. Az Inda-Labs Zrt. adatkezelési tájékoztatója elérhető itt

>>> RÉSZT VESZEK! <<<