Megmenekül a Föld, ha vegetáriánus leszek?

shutterstock_732177829.jpg(Shutterstock)

A kérdés költői, de fontos beszélni róla – ahogy a Földre ártalmas egyéb dolgok csökkentéséről is, mint a globális felmelegedés okairól, a túlfogyasztásról, a légszennyezettségről, vagy akár a füstmentességről –, hisz a marhatenyésztés önmagában a mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátás 65-77 százalékáért felel. Ezzel látszólag egy ördögi körbe keveredtünk, mivel ha leállnánk a marhahús fogyasztásával, akkor több tehén lenne, mivel nem kellene őket levágni, ugyanakkor az is igaz, hogy ebben az esetben, ha kevesebbet fogyasztanánk, tenyészteni se kellene nagyon, tehát akár helyre is állhatna a rend. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, de nem kilátástalan, sőt, egy elég egyszerű terv is készült már a probléma megoldására.

2020 januárjában írt a BBC arról, hogy a brit kormány hivatalos tanácsadó testülete, a Klímaváltozási Bizottság új tanulmánya szerint drasztikusan vissza kell szorítani a hús- és tejfogyasztást. Ezzel nyilván nem hangzott el nagy újdonság, de azt is közölték, hogy ez a drasztikus visszaszorítás konkrétan azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás leküzdése érdekében ötödével kell csökkenteni az elfogyasztott marha-, bárány- és tejtermék mennyiséget. Az éghajlatváltozás visszaszorítása pedig mindannyiunk érdeke, hisz minden embert egyformán érint, ha rövid időn belül megváltozik a környezete, az időjárás, az élővilág összetétele.

A tanulmány szerint a közintézményeknek kellene példát mutatni minden étkezés mellé egy növény alapú alternatíva biztosításával. Ha az sem hoz eredményt, és az emberek továbbra sem hajlandók csökkenteni a húsfogyasztást, akkor adókat kell kivetni.

shutterstock_1137434774.jpg (Shutterstock)

A marhahúsfogyasztás közvetetten más kárt is tud okozni, például brazil erdőtüzeket. A brazil erdőirtások fő célja helyet teremteni újabb mezőgazdasági földterületeknek. Itt a szójaipar terjeszkedése, valamint a marhatenyésztés jut érvényre. A szója és a marha kéz a kézben jár, mivel előbbit takarmányként adják az utóbbinak, tehát a szója is bekerül végül a marhahúsba, amit megeszünk. A baj az, hogy ha húst eszünk, ahelyett, hogy közvetlenül vinnénk be a szervezetünkbe a növényi proteint, előbb azt állati proteinné alakítjuk át, ami nem túl gazdaságos művelet. Ha a szóját, mondjuk, tofu formájában közvetlenül fogyasztja el az ember, annak átlagosan 25-ször kisebb a környezetterhelése. A marhahús-szója-tofu hármasa bizonyítja, hogy érdemes alternatívákat keresni a káros szokásokra, de nem csak az étkezésünk tekintetében, hanem az élet más területein is. Ez lehet az első lépés a változás felé, ha keressük az új lehetőségeket, amik az esetek többségében kevésbé ártalmasak a környezetre és magunkra nézve egyaránt. Például ha nyaraláskor repülő helyett vonattal utazunk, ha komposztálunk, újrahasznosítunk, vagy új megoldásokat, technológiákat keresünk hétköznapi szokásainkra.

 

Néhány érdekes adat: 100 gramm protein előállításához marhából 164, tofuból viszont csak 2 négyzetméterre van szükség évente átlagosan, miközben a marhák tenyésztéséből és feldolgozásából 50, a szója termesztéséből és feldolgozásából 2 kilogramm szén-dioxid-ekvivalens termelődik. A szójaipar duplán ártalomcsökkentő tud lenni, ha nem kell miatta esőerdőket égetni, így nem jutnak a levegőbe a füstben lévő káros anyagok.

shutterstock_1376583887.jpg(Shutterstock)

Bár a szója miatt is felszámolják, felégetik az esőerdőket, de, ha a fenti számokat nézzük, jóval kevesebb területre lenne szükség annak termesztésére, ha nem kellene annyi marhát etetni vele, azaz valószínűleg kevesebb erdőpusztítással járna. Mert ugyan a mezőgazdasági üvegházhatású gáz sem egészséges, de az égés során keletkező anyagok még károsabbak a környezetre. Ez minden égésre igaz, ahol füst keletkezik. A grillezésnek is megvan a maga veszélye, ahogy a benzin, gázolaj égése során keletkező kipufogógáznak is. És persze az égő dohánnyal letüdőzött, majd kifújt füsttel is ugyanez a helyzet. Bár sokan a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és fogyasztása okozhat például fejfájást, szédülést – tartják leginkább felelősnek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért, de a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot – így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot – tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már rendelkezésre állnak füstmentes alternatívák azon felnőtt dohányosoknak, akik minden figyelmeztetés ellenére sem szoknak le, de nyitottak a dohányzás kevésbé ártalmas alternatíváira. A különböző típusú füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel működésük során, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Füstmentes kategóriába tartozik például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigi, vagy a dohány-hevítéses technológia. Ugyanakkor a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott, hogy a tévhitekkel ellentétben ezek nem leszokást segítő eszközök, a céljuk az ártalomcsökkentés. A dohányzás okozta káros következmények elkerülése érdekében a legjobb az, ha eleve rá sem szokunk a dohányzásra, vagy ha ez megtörtént, akkor mihamarabb leszokunk róla.

A megoldás az ártalmak csökkentésére a mértékletességben és alternatívákban rejlik, úgy a húsfogyasztás, mint a közlekedés vagy éppen a dohányzás területén.

Forrás: Index