"Hazánkban nagy hagyománya van az önkéntes tűzoltóságnak" - interjú Dobson Tiborral, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnökével

firefighter-g21ae1bfd0_1920.jpg

Hazánkban a hivatásos tűzoltóság mellett – többek között – önkéntes tűzoltó egyesületek siethetnek segítségünkre tűz esetén, de akkor is számíthatunk rájuk, amikor műszaki mentésre van szükségünk vagy egy cica ragadt a fa tetején. Az önkéntes tűzoltók az önkormányzati és a létesítményi tűzoltókkal együtt Magyar Tűzoltó Szövetség néven alkotnak közös szervezetet. Az egyesület elnökével, Dobson Tiborral beszélgettünk.

Kik azok az önkéntes tűzoltók? Az önkéntes tűzoltó egyesületek munkája milyen formában segíti, egészíti ki a hivatásos tűzoltók munkáját?

Egy régi intézményről van szó, egészen a 19. századig mehetünk vissza, ha az önkéntes tűzoltó egyesületekről beszélünk. Helyi szintről szerveződő intézményekről van szó, ott kezdtek megalakulni, ahol nehezebb megoldani a hivatásos tűzoltók gyors kiérését. Tűzoltás során kiemelten fontos, hogy minél előbb beavatkozzunk. Riasztás során nem az kerül időbe, amíg a tűzoltók elindulnak, hanem az, amíg kiérnek. A távolság lecsökkentésének egyetlen lehetősége, hogy az országban minél sűrűbben létesülnek önkéntes tűzoltóságok.

Az önkéntes tűzoltóságokat a települések, a helyi önkormányzatok és a lakosság szervezi meg, elengedhetetlen feltétele, hogy legyen elég helyi jelentkező, aki szabadideje terhére vállalja a szolgálatot. Ha ez megvan, akkor egyesületként megalakulnak és megpróbálják a szükséges elhelyezést, felszerelést beszerezni.

fire-fighters-g2fe6a98a2_1280.jpg

Erre milyen lehetőségeik vannak?

Az önkormányzat támogatja őket, de indulhatnak állami vagy uniós pályázatokon. Saját bevételre is szert tudnak tenni, hiszen lehetőségük van önkéntes tűzoltóként olyan munkákat vállalni, amelyekre rendelkeznek képesítéssel. Ilyen a veszélyes fák kivágása, egy gát megerősítése, de akár filmforgatásokat is biztosíthatnak tűzvédelmi szempontból.

Az önkéntes tűzoltó egyesületeken túl tevékenykednek még nem hivatásos tűzoltók Magyarországon?

Igen. A nem hivatásos tűzoltókhoz tartoznak még az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok. Az előbbiek azok miatt a „fehér foltok” miatt alakultak, ahova nem érnek ki a hivatásos tűzoltók húsz percen belül. A létesítményi tűzoltóságok a nagyobb, veszélyes munkát végző üzemekben dolgoznak, például a Paksi Atomerőműben vagy a százhalombattai olajfinomítóban. Ilyen helyeken nagyon fontos, hogy minél gyorsabban és minél hozzáértőbb módon avatkozzanak be tűz esetében. Maga a cég létesíti ezeket a tűzoltóságokat, a tűzoltók céges alkalmazottak, de ez törvényi előírás alapján kötelező számukra. Hazánkban 62 létesítményi tűzoltóság, nagyjából 60 önkormányzati és 700 önkéntes egyesület működik. Ez nagyjából háromezer egyéni tagot jelent, ennyi nem hivatásos tűzoltó tevékenykedik Magyarországon.

fireman-gcf0dad3be_1280.jpg

Világviszonylatban jellemző ez a rendszer?

Nincs kötelező előírás arra, hogy egy ország tűzoltóságának milyen rendszerben kell működnie, csak irányelvek léteznek, országonként nagyon eltérő rendszerek vannak. Ausztriában inkább önkéntes alapú, a szlovének és a horvátok is egyre inkább erre tolódnak. A lengyel, a magyar, a francia és a brit rendszer vegyes, de minél inkább keletre megyünk, például Oroszországba vagy Ukrajnába, egyre inkább az állami, a hivatásos tűzoltóság dominál. Romániában Székelyföldön és általában a magyarok lakta területen léteznek önkéntes tűzoltó egyesületek, hiszen ott ezeknek kultúrája, hagyománya van, a többi román területre ez nem igazán jellemző.

Milyen feltételekkel lehet valaki önkéntes tűzoltó?

Szükséges egy alkalmassági igazolás a háziorvostól. Ez nagyjából olyan, mint a jogosítványhoz szükséges papír, nem kell vadászpilótának lenni a megszerzéséhez. A jelentkezési korhatár 14 év, ilyenkor ifjúsági tűzoltó lehet valaki, versenyekre járhat, de 18 éves koráig nem vonulhat ki. Ha betöltötte ezt a kort, akkor elvégez egy alaptanfolyamat, ekkor már felülhet a piros autóra, de nyilván nem őt fogják küldeni az első sorba. Utána lehetősége van egyéb tanfolyamokat elvégezni, tapasztalatokat gyűjteni. Ennek függvényében egyre több eszközre, szituációra lesz kompetenciája, és így egyre több dologban fog részt venni.

Jellemzően milyen feladataik vannak az önkéntes tűzoltóknak?

Magyarországon és világviszonylatban is a tűzoltó események 99%-a egy-két tűzoltó autóval kezelhető. Ilyenek lehetnek a vegetációs tüzek, a viharkárok, a kisebb jellegű műszaki balesetek, amikor személyi sérülés nem történik, csak az útról lecsúszott autót kell kihúzni az árokból. De idetartozik az állatmentés is, például, ha felborul egy sertésszállító kamion, vagy egy haszonállat beleesik egy gödörbe. A többi esemény már jelentősebb történet, térben és időben elhúzódik, több emberre és komolyabb felszerelésre van szükség. Igaz a mondás, hogy minden nagy baj kis bajjal kezdődik, például egy kezdődő erdőtűznél elég egy-két autó, de ha elharapódzik, akkor talán a megye egész tűzoltóságára szükség lesz. Ezért fontos, hogy minél előbb kiérjen egy egység és megkezdődjön az oltás. Nehéz átlagot vonni, hiszen ez területenként változó, de egy önkéntes tűzoltóság 15-50 alkalommal vonul egy éveben.

De az önkéntes tűzoltó egyesületek munkája nem csupán a tűzoltás miatt fontos, rengeteg olyan tevékenységük van, ami közösségeket hoz létre: a különböző rendezvények, a hagyományőrzés, az ifjúságnevelés. Sok helyen az önkéntes tűzoltóság egyben a polgárőrség is, mindkét szervezet feladata a biztonság és a közösség erősítése.

A határon túli magyar tűzoltó egyesületekkel is összefogtunk, 2015-ben alakult meg a Kárpát-haza Önkéntes Tűzoltó Hálózat, ezen belül tömörülnek a hazai és a trianoni határon kívüli magyar tűzoltó egyesületek. Közös rendezvényeket tartunk, információval, felszereléssel támogatjuk egymást, képzéseket tartunk, ezzel a környező országok biztonságát is támogatjuk.

shutterstock_1721662828.jpg

Jellemzően mi okozza a tüzeket?

Általában emberi tevékenység, elektromos áram vagy nyílt láng használata. Ilyen például a hagyományos cigaretta, ami szintén nyílt lánggal működik. Rágyújt valaki, aztán eldobja az égő gyufát vagy a vonat ablakából kidobja az el nem oltott csikket. De olyan is előfordul, hogy valaki dohányzás közben elalszik és a parázs leesik az ágyneműre vagy a szőnyegre. Ilyenkor nem maga a láng a veszélyes, hiszen a tűz okozta fájdalomra felébred az áldozat, a füst belélegzésétől viszont elkábulhat, elbódulhat.

Egy tűzesetkor nem feltétlenül lánggal égésről beszélünk, hanem parázslásról, izzásról. Zárt térben nem is mindig van annyi oxigén-utánpótlás, hogy nagy láng fejlődhessen ki. Viszont a füst megtöltheti a helyiséget, egy ilyen helyzetben az ember elveszti a tájékozódási és a cselekvő képességét, rosszul lesz, pánikba esik. A leghelyesebb a padlóra feküdni és kúszva elindulni a legközelebbi kijárat felé, nem szabad hősiesen állva maradni vagy oltással próbálkozni. A tűzoltókat pedig mielőbb értesíteni kell. A füsttel együtt rengeteg káros anyag is kerül a levegőbe.

Hazánkban jelenleg több mint 2 millióan dohányoznak.  A cigaretta égése során keletkező füstben közel 7 ezer vegyi anyag található, amelyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigaretta égése során keletkező füst azonban nemcsak a dohányzóra, hanem a közvetlen környezetére is káros hatással, így a dohányzás problémaköre mindenkit érint. Mindemellett manapság a tűzesetek keletkezésének jelentős oka olyan emberi tevékenység következménye, mint a cigarettázás. Azt viszont kevesen tudják, hogy a dohányzásnak sem minden formája jár tűzzel, így ez a kockázat ma már kiküszöbölhető.

A dohányzás minden formája káros az egészségre, ezért az a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla. Aki valamiért ezt mégsem teszi meg, neki is van lehetősége tájékozódni. Ma már vannak ugyanis olyan égés nélkül működő, füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezek használatához nincs szükség tűzre, nem keletkezik sem füst, sem parázs, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka. Mivel ezek az eszközök égés nélkül működnek, nem is tűzveszélyesek.

Azonban ezen füstmentes alternatívák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okozó anyag, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Ezen füstmentes technológiák hosszú távú hatásait még vizsgálják, és fontos tudni, hogy a céljuk nem a leszoktatás, hanem a dohányzásról le nem szokó felnőtt dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy arra a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) egy állásfoglalásában rámutatott.

 

süti beállítások módosítása