„Ha én multi lennék, több alternatívát javasolnék a vásárlóimnak” – Interjú Kertész Balázzsal (2. rész)

2021. július 30. Ártalomcsökkentés blog

pet_kerteszb_2.jpgA korábbi cikkünkben többek között szó esett arról, hogy az Európai Unió tagállamaiban július 3-án hatályba lépett a SUP-irányelv, ez pedig jelentős lépést jelent egy környezettudatosabb világ felé. Ennek apropóján beszélgettünk Kertész Balázzsal, a JÖN Alapítvány alapítójával, környezetvédelmi tanácsadóval. Interjúnk folytatásában pedig a környezettudatosságot a multik oldaláról is bemutatjuk, így szó esik a hatályba lépett irányelv nagy hozadékáról, valamint a lehetséges megoldásokról is.

A július 3-án hatályba lépett irányelv esetében mit értesz „nagy hozadék” alatt?

Már lehet látni, hogy a multinacionális vállalatok többsége a nagyobb, erős zacskókat kikapta, tehát azokat már nem látni a repertoárjukban. Ami viszont gondot okoz, az a szuper- és hipermarketekben megtalálható vékony nejlonzacskók, melyeket a zöldséges pult, valamint a bolti pékségek környékén láthatunk. Ezeket ki kell venni, el kell távolítani, és én itt leszek majd nagyon kíváncsi a boltok, üzletek találékonyságára. Ha én multi lennék, több alternatívát javasolnék a vásárlóimnak. Ingyenes alternatívákban gondolkodom, és a csomagolásért fizettetnék, így a vásárlóknak lehetősége adódna arra, hogy eltegye, összehajtsa a terméket. Egyébként én már láttam egy-két jó megoldást ehhez kapcsolódóan.

Egy-két jó megoldást?

Lássuk be, hogy van létjogosultsága az egyszer használatos műanyagoknak, ennyire nem lehetünk szemellenzősek, hogy ezt tagadjuk. Ez egy folyamat, ezen végig kell menni. Ugyanakkor el fogunk jutni odáig, hogy például növényi rostból, cellulózból készítünk majd szívószálat, és ez szívószál vízben fog oldódni. Előbb-utóbb megérkeznek majd a jó megoldások, például az elviteles tál.

Tegyük fel, hogy megkaptuk a papírtálat, viszont az műanyaggal van impregnálva, hogy ne ázzon át. Ezt meg lehet úgy is csinálni, hogy ezt cellulózzal impregnáljuk, így akár 3-4 napig is bírja, és voltaképpen nem számít, hova dobjuk ki, melyik hulladékgyűjtőbe, mivel nem fog rossz dolgot okozni a környezettel. A SUP-irányelvnek csak pozitív hozadékai lesznek, és kifejezetten jó, hogy ez nálunk egy átmenettel történik. A műanyagiparnak is át kell állnia, hiszen ez az ipar lesz az, ami az új dolgokat le fogja gyártani. Szerintem jól mennek itthon a dolgok.

 

Említetted, hogy közel 12 éve éled az életedet környezettudatosabban. Hogyan nyilvánul ez meg a mindennapjaidban?

Nekem sok időbe telt, mire elkezdtem „zöldülni”. Korábban vendéglátóztam, ott megy a pazarlás, nehéz lett volna környezettudatosan élni. Közel 12 éve kezdtem erősebben zöldülni, tudatosabban utánanézni, illetve elolvasni, mi van az adott termék címkéjén.

A háztartásom például teljesen zero, a tisztítószereim mind környezetbarátak, és csak olyan csomagolásúak, melyeket vissza tudok váltani, vagy pedig egyáltalán nincsenek csomagolásban. PET palackot régóta nem használok, teljesen kiiktattam az életemből. Mindemellett csak tartósabb ruhákat vásárlok, és persze fontos azok minősége is.

És ha már környezettudatosság: itthon, Magyarországon szinte mindenhol eldobott cigicsikkeket találunk. Arról nem is beszélve, hogy az eldobott cigicsikk rettentően szennyezi a környezetet. (A SUP-irányelv kiterjed a dohánytermékekre is, méghozzá abban az értelemben, hogy a cigarettás dobozokon megjelent egy figyelmeztető felirat, mivel a dohánytermékek és a dohánytermék-kiegészítők filterei is tartalmaznak műanyagot. – a szerk.)

A JÖN (Jövő Öko-Nemzedéke) Alapítvány egy 2017 májusában bejegyzett környezetvédelmi alapítvány, amely teljesen független, és önként szerveződésen alapul. A környezetvédelmi szervezet egyik alapító tagjaként mesélnél arról, hogy milyen tevékenységeitek, akcióitok vannak? Ha jól tudom, hozzátok köthető a Cigicsikkmentes Magyarország nevű akció is.

A JÖN Alapítvány egyik eseménye a Dunamentő kaland, ami három éve indult útjára abból a célból, hogy megtisztítsuk a Duna-partot a felgyülemlett szeméthalomtól. Akkortájt a Duna vízszintje leapadt, látszódott a szemét, amit otthagytak az emberek. A 2018-as eseményen 400 önkéntes jelent meg, és segített megtisztítani a Duna-partot. Az emberek visszajárnak az eseményeinkre, és most, hogy megvannak a platformjaink [hulladekvadasz.hu, zeewa.io], az applikációnk [Hulladékvadász app], minden segítséget meg tudunk adni a közösségeknek, így elengedtük a kezüket.

Az emberek használni tudják azt a tudást, amit mi megmutattunk. Különböző helyekről kaptunk visszajelzéseket, és hatásunkra különböző helyi csoportok alakultak és alakulnak, mindez pedig azzal kezdődött, hogy „lehajoltunk más szemetéért” – mi mutattunk meg az embereknek azt, hogy ezt így is lehet.

Továbbá nagyon zavart minket ez a cigarettadolog; az eldobott cigicsikkek, valamint azok mennyisége, így akcióba kezdtünk. A Cigicsikkmentes Magyarország nevű kampány keretén belül korábban nagy óriásplakátokon utaltunk arra, hogy 1 cigicsikk 1000 liter vizet be tud szennyezni, és akkor ott valami megmozdult az emberekben. Hirtelen médiafigyelmet is kaptunk, majd kezdetét vették a cigicsikkszedő versenyek, amelyekhez szerencsére mindig találtunk támogatót, végül pedig átütöttük itthon az ingerküszöböt; Oroszlány például cigicsikkmentes város lett, majd más városok is megkerestek minket, hogy szeretnének azok lenni.

A civilek és az állam között mi vagyunk az összekötő kapocs. A szabályozó hatóságokkal, szakmai szervezetekkel együtt kell dolgozni, különben nem tudjunk előrevinni a témánkat, és ezt azóta is tartjuk.

Azok, akik most szeretnének zöldebbé válni, hol tudnak tájékozódni?

Szerintem a legjobb az, amikor saját magunk megtapasztaljuk, melyik a leginkább kézenfekvő megoldás számunkra; például melyik bolt van hozzánk a legközelebb, mit érdemes és mire lecserélni. Először azt javasolnám, ami valóban könnyű, tehát amiről a legkönnyebben le tudunk mondani, nálam például ez a PET palackkal kezdődött.

pet_palack_kertesz_balazs_masodik_interju.jpg

Az egyszer használatos műanyagok betiltásával, a SUP-irányelv betartásával tehetünk egy lépést a fenntartható környezet és az ártalomcsökkentés felé. Az említett irányelv a cigarettára is vonatkozik: a dobozokon megjelenik majd egy figyelmeztető felirat, mivel a dohánytermékek és a dohánytermék kiegészítők filterei is tartalmaznak műanyagot. Ezen filterek cellulóz-acetát-alapúak, amely egy biológiai eredetű műanyag, de az irányelvek kiterjednek a bioműanyagokra is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a jelölés nem jelent változást a termékek összetételében.

A Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak.  A cigaretta égése során keletkező füstben közel 7 ezer vegyi anyag található, amelyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigaretta égése során keletkező füst és kátrány azonban nemcsak a dohányzóra, hanem a közvetlen környezetére is káros hatással van a kifújt füst által, így a műanyagok okozta szennyezéshez hasonlóan a dohányzás is mindenkit érintő probléma.

A dohányzás minden formája káros az egészségre, és ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. Épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, akkor minél előbb abbahagyjuk, hiszen már az első cigarettamentes naptól csökkenthetjük a megbetegedések kialakulásának kockázatát. Azok a felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, tájékozódhatnak az alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról. Ma már rendelkezésre állnak ugyanis olyan égés és füst nélkül működő technológiák, melyek a hagyományos dohánytermékekhez képest akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak, így a dohányzót és annak környezetét is kevesebb ártalomnak tehetik ki. Ilyen például a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, a nikotinfolyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia.

Ezen technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, de a hosszú távú hatásukat még vizsgálják, illetve még a károsanyag-kibocsátás csökkenése, valamint az egészségkárosító hatás közötti arányt is kutatják. Ugyanakkor a füstmentes alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak nikotint, amely függőséget okoz, valamint egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is. Továbbá fontos tudni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk a le nem szokó felnőtt dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.

Ezen technológiák szétszedhetők, ezáltal pedig újrahasznosíthatók, az egyes technológiáknál keletkező csikk komposztálható, így csökkenthetjük a környezeti ártalmakat is. Ha minden figyelmeztetés ellenére sem tesszük le a cigarettát, akkor is tehetünk a környezetünk védelméért: használat után nem dobjuk el a cigarettacsikket, hanem a megfelelő hulladéktárolóba helyezzük. Kulcsszó a tudatosság és a megelőzés, mindezek hozzájárulnak a szemetelés megszüntetéséhez. A dohányzást illetően azonban az a legjobb, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek teljes mértékben a dohányzás ártalmai.

 

süti beállítások módosítása