Jó még a régi, de veszek egy újat, ha már le van árazva

2020. november 24. Ártalomcsökkentés blog

black_friday_v2.jpg

Magyarországnak nincs sok köze hozzá, mégis több éve jelen van már itthon is a Black Friday őrület. Az Amerika által exportált hagyományként ilyenkor az üzletekben lévő termékek hatalmas leárazásban részesülnek, hogy minél több embert csalogassanak be az adott termék megvásárlására.

Több olyan videó is van, amin látszik, hogy külföldön az emberek szó szerint lökdösődnek egy új tévéért. Ez a heves mentalitás nálunk még nem jelentkezett, melynek egyik oka talán az lehet, hogy több üzlet szinte minden hónapban hirdet leárazásokat, amitől az az érzése van az embernek, hogy a 20-80%-os kedvezmények az év bármelyik pillanatában elérhetők, így egy Black Friday már fel se tűnik itthon.

Ebből látszik, hogy a fogyasztói kultúra által kiváltott állandó vásárlási kényszer bizonyos értelemben káros is tud lenni. Gondoljunk bele: az ilyen leárazások okozta vásárlásdömping rengeteg csomagolóanyagot generál, amibe az új termékeket teszik, majd egyből feleslegessé válnak a kibontás után; valamint a régi, már megunt termékek is szemétté válnak, ráadásul legtöbbjük a kommunális hulladék közé kerül, így még ha újrahasznosítható anyagból is készülnek, akkor sem a megfelelő helyre kerülnek.

shutterstock_739910872.jpg

A probléma alapvető oka, hogy fogyasztói társadalomban élünk. Ma már nem csak a reklámok, kirakatokba rakott termékek buzdítanak minket újabb és újabb dolgok megvételére, hanem például a közösségi média felületeken megjelenő posztok között is ott vannak már a szponzorált tartalmak. Az év során egymást érik a leárazások, a kihagyhatatlannak tűnő ajánlatok, így könnyen kialakulhat az emberekben egyfajta vásárlási kényszer. Ha nem lenne ilyen mesterséges eszközökkel fenntartva az igény új dolgok vásárlására, akkor ezeknek a folyamatos előállítása során keletkező káros anyag is kevesebb lenne. Nem is beszélve arról, hogy a mennyiség a minőség rovására megy: a gyengébb minőségű termékeket gyakrabban kell cserélni, ezért is kell szinte állandóan újat venni.

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy tényleg a szemlélet- vagy gondolkodásmód-váltás az ártalomcsökkentés alapja. De ugyanez a szemléletváltás szükséges az élet más területein is.

Ha azt a késztetést érezzük, hogy valami új dolgot akarunk venni, akkor gondoljuk végig, hogy valóban szükségünk van-e rá. Nyilván az a legjobb, ha eleve nem kell semmit se venni, mert akkor az azt jelenti, hogy a régi még mindig jó, vagy eddig se volt rá szükségünk. Ha mégis újat kell vennünk, akkor célszerű, ha eleve olyan terméket választunk, aminek használata és előállítása is kevesebb ártalmakkal jár. Például ilyenkor érdemes előnyben részesíteni a jobb energiahatékonyságú eszközöket. De a márkák és gyártók üzletpolitikáját is érdemes figyelembe venni a döntéskor, hisz nem mindegy, hogy egy cég mennyire figyel oda arra, hogy óvja a környezetet a gyártás során, így a fogyasztóit is.

Amint látszik: a leárazáskor történő nagybevásárlásról elsőre nem is gondolnánk, hogy mennyire káros tud lenni, pedig nagyon is az.

Ezzel szemben például a dohányzásról köztudott, hogy káros az egészségre, sőt, azokra is rossz hatással van, akik csak elszenvedői a cigarettafüstnek, vagyis passzív dohányosok. Itt is szükség van a gondolkodásmódbeli váltásra, mert – a Black Firday alkalmával kiütköző túlzott vásárláskényszer átgondolásához hasonlóan – ez a káros szokás is tud kevésbé ártalmas lenni.

A legtöbbet azzal tehetjük önmagunk és környezetünk érdekében, ha egyáltalán nem dohányzunk, ha pedig már dohányzunk, minél előbb abbahagyjuk. A leszokással ugyanis egyértelműen és az idővel arányosan csökken a cigarettázáshoz köthető megbetegedések kockázata. Azon felnőtt dohányzók számára azonban, akik valamilyen okból mégsem teszik le a cigarettát, ma már rendelkezésre állnak olyan füstmentes technológiák, amelyek égés és füst nélkül működnek. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a nikotin a felelős a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért – habár a nikotin függőséget okozó anyag és fogyasztása többek között fejfájással járhat –, a tudomány mai állása szerint elsősorban az égés, és az égés során keletkező füst az elsődleges okozója ezeknek a betegségeknek. A cigarettafüstben közel 7 ezer vegyi anyag található, amelyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre. Ha égés nélkül működő füstmentes technológiát használunk, akkor a cigarettához képest kevesebb ártalomnak tehetjük ki magunkat és a környezetünket is. A füst ugyanis nem csak a dohányosokra – a Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig minden ötödik ember dohányzik -, hanem közvetlen környezetünkre is káros, tehát szinte mindenkit érintenek a cigarettafüst okozta ártalmak. Ugyanakkor a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hosszútávú hatásuk sem ismert, épp ezért is fontos a pontos és hiteles forrásból történő tájékozódás.

shutterstock_21143044.jpg

A jelek szerint a Black Friday továbbra is nagy népszerűségnek örvend, ezért kevés esély van rá, hogy a gyártók és az üzletek megszűntetik az akciókat, így a mértéktelen vásárlás jelenlegi környezetkárosító hatását csökkenteni csak egyénenként tudjuk: ha változtatunk vásárlási szokásainkon. Ugyanígy a dohányzás okozta ártalmak csökkentése érdekében is újra kell gondolnunk ezt a káros szokást: a legjobb, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha dohányzunk, akkor pedig törekedni kell, hogy mihamarabbi abbahagyjuk.

süti beállítások módosítása