A britek megtapasztalták, milyen előnyökkel jár az ártalomcsökkentés

2020. július 30. Ártalomcsökkentés blog

Új rekord született az Egyesült Királyságban: a villamos áram elterjedése óta először fordult elő, hogy két hónapon keresztül nem égettek szenet áramtermelésre. Korábban a leghosszabb ilyen periódus csupán 18 napig tartott, vagyis a mostani szén-mentes időszak háromszor olyan hosszú volt, mint eddig valaha. Persze ebben nagy szerepet játszott a koronavírus is.

shutterstock_557301070.jpg

Az év első felében a hónapokig tartó lezárások, kijárási korlátozások időszakában olyan mértékben csökkent a britek áram felhasználása, hogy először 4 szénerőművet, majd további erőműveket is leállítottak. Ennek következtében csökkent az égés által kibocsátott füst mennyisége, tehát a szmog is enyhült a levegőben. Azt pedig már jól tudjuk, hogy a szmog korunk egyik jelentős ártalma, mely több káros anyagból tevődik össze. A szmog kialakulása megelőzhető, ha nem, vagy csak kis mértékben használunk olyan dolgokat a mindennapok során, amelyek működéséhez szilárd- vagy olaj alapú termékek égésére van szükség, mivel az égés során keletkező füstben lévő vegyi anyagok szennyezik a levegőt. Ezek a levegőben lévő káros anyagok pedig könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe is, és különböző megbetegedéseket okozhatnak. Az égés minimalizálásával csökken a kibocsátott füst mennyisége, ezáltal tisztább lesz a levegő is. Füstmentesség tehát leginkább az égés elkerülésével lehetséges. Ez a gyárak esetében azt jelenti, hogy vagy le kell állniuk, vagy más energiaforrás után kell nézniük.

2020 márciusában egy tatabányai abroncsgyárral kapcsolatban érkezett az a hír, hogy adott hónaptól kezdve megújuló energiaforrásokból fedezi villamos energia szükségletének 100%-át. Egy japán autógyárban a targoncák mellékterméke nem más, mint tiszta víz. Önmagában szép teljesítmény, hogy nem káros anyagot bocsájt ki egy jármű, de a gyárban arra is gondoltak, hogy már az üzemanyag előállítása is zöld legyen, amennyire csak lehet. Azáltal, hogy megújuló energiával állítják elő a hidrogént, még közelebb kerültek ahhoz, hogy a gyártás során nulla legyen a szén-dioxid-kibocsátás. Egy másik, nemzetközi cég pedig azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra teljesen karbonsemleges lesz. Ennek érdekében épületekbe, gyárakba, megújuló és zöld villamos energiába invesztáltak; összességében pedig 1 milliárd eurót különítettek el energiahatékonyságra. 

shutterstock_747321721.jpg

A levegőbe kerülő káros anyagok csökkentésére az élet más területén is lehetőségünk van, például, ha elektromos közlekedésre váltunk, mivel a benzinnel és dízellel működő autók esetén is keletkezik égéstermék, a kipufogógázzal pedig az egészségre káros anyagok kerülnek a levegőbe és így az emberi szervezetbe is. Vagyis az elektromos autók alternatív megoldást jelenthetnek a közlekedésben. Hasonló a helyzet a dohányzás során keletkező füsttel.

A tévhitekkel ellentétben ugyanis elsődlegesen nem a cigarettában található nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Magunkat és környezetünket úgy védhetjük meg leginkább a dohányzás okozta ártalmaktól, ha rá sem szokunk, illetve ha már rászoktunk, akkor igyekszünk minél előbb letenni a cigarettát. A tudomány fejlődésének köszönhetően ma már nem csak környezetkímélő elektromos autók léteznek, de különböző füstmentes technológiák is rendelkezésre állnak a dohányzási ártalmak csökkentésére azon felnőtt dohányosok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le. Ilyen például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigaretta, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően, dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel.

Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az említett technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. Továbbá a felsorolt füstmentes technológiák használatának hosszútávú hatása egyelőre nem ismert. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is az, ha el sem kezdjük, illetve teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

shutterstock_1388889188.jpg

 A légszennyezettség csökkentésének érdekében, ha nem is a dohányzás visszaszorításával, de az elmúlt években már megvalósítottak pár változtatást a britek: Yorkshire partjai mellett található a Drax erőmű, amely már tíz éve áttért a fapellet égetésére, így előállítva a brit energia 5 százalékát. Az erőmű szén-dioxid-kibocsátása az évek alatt szinte nulla lett. Összevetve az idei évet a korábbiakkal, a megújuló forrásokból (szél, nap) eddig több áramot termeltek az Egyesült Királyságban, mint fosszilis tüzelőanyagokból. Számokban gondolkodva ez azt jelenti, hogy a teljes felhasznált energiamennyiség 37 százalékát adták megújuló források 2020 első félévében, míg 35 százalék származott fosszilis energiából. Erre pedig nem volt példa eddig. Ami Magyarországot illeti, itt csak a közlekedés állt le valamennyire, de ez is elég volt ahhoz, hogy megtisztuljon a főváros. Talán kevésbé volt szembeötlő, de a füstölgő autók mellett füstölő emberekből is jóval kevesebbet láttunk a korlátozások időszakában, pedig a füst nem csak az autók esetében zavaró. A cigaretta füstje ugyanúgy bosszantó és káros a dohányzóra és a környezetére egyaránt, mint a kipufogóké, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint az égés során keletkező füstben lévő vegyianyagok a dohányzással kapcsolatos megbetegedések  fő okai.

Bár a korona-vírus okozta kényszer szülte a brit szénmentes rekordot, de a pozitív hatása példa lehet a jövőben is: a gyárak úgy tudják visszaszorítani a károsanyag-kibocsájtásukat, ha leállnak, vagy más energiaforrást használnak. A környezetvédelemre és az ártalomcsökkentésre van igény, hisz a fogyasztók számára is egyre fontosabb, hogy minél környezettudatosabban éljék az életüket. A zöldülésből pedig már-már versenyt űznek a gyárak, de még nem tartunk ott, hogy maguktól is el tudnák érni azt a szintű rekord ártalomcsökkentést, amit a járványhelyzet alatt sikerült. A dohányzás okozta ártalmakat is tudják csökkenteni a füstmentes technológiák használatával azok a felnőtt dohányosok, akik minden figyelmeztetés ellenére sem szoknak le a cigarettáról, de az ártalmakat csak egy módon kerülhetjük el teljesen: ha tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától, azaz ha nem szokunk rá, vagy rászokás esetén minél hamarabb abbahagyjuk a dohányzást.